Fővárosi magántörténelem - Budapesti Negyed 68. (2010. nyár)

Érzelem, élet és -mód a családban - V. László Zsófia: Aszód, Szeged, Genf. Egy középosztálybeli magyar lány neveltetésének állomásai

Aszód, Szeged, Genf Egy középosztálybeli magyar lány neveltetésének állomásai A 19. század második felének társa­dalmi-gazdasági változásai a közép- osztálybeli nők helyzetében is új kérdé­seket vetettek fel. Egyre nagyobb szükség volt arra, hogy akár férjhez mentek, akár nem, ők is fizetett munkát végezzenek és ehhez megfelelő képzettséget nyerjenek. A képzés mikéntje, a nők által végezhető munkák típusai, a munka és a családi élet összeegyeztethetősége sok vitát váltott ki.1 Tanulmányomban személyes iratok segít­ségével mutatom be egy középosztálybeli leány neveltetésének állomásait és azokat a szempontokat, amelyek az iskolák kivá­lasztásához vezethettek. Forrásaim legjelentősebb csoportját Kuzma Margitnak az édesanyjával, Grund Alexával 1900 és 1905 között folytatott le­velezése adja, amit fontos információkkal egészít ki Kuzma Margit 1904-1915 között írott naplója.2 Az 1900 szeptembere és 1905 júniusa között folytatott rendkívül in­tenzív levelezés annak köszönhető, hogy Kuzma Margit 12 évesen elhagyta a V. LÁSZLÓ ZSÓFIA 1 A nő és hivatása, II. Szemelvények a magyarországi nőkérdés történetéből 1866-1895. Szerk.: Fábri Anna Borbíró Fanni-Szarka Eszter. Kortárs, Bp., 2006. 2 Budapest Főváros Levéltára, Lehotkay család levéltára (A továbbiakban: BFL XIII.26) - Kuzma Margit 1907-ben Lehotkay István felesége lett, így került a Kuzma család iratanyaga a Lehotkay család levéltárába. Lehotkay István többek között Vrbanján 81

Next

/
Oldalképek
Tartalom