Fővárosi magántörténelem - Budapesti Negyed 68. (2010. nyár)

Érzelem, élet és -mód a családban - Mátay Mónika: Haza a laposban. Egy 20. századi magyar család portréja

szüleinek küldött levelében, ráadásul ezzel kezdi az életükről szóló tudósítást: „András minden este későn jár haza, mert a lábaival gyógyfürdőbejár. Mind a két comb­ja térdig reumás. Szegénykémnek nagy fáj­dalmai vannak. Gyógyszert is szed. Sokszor bizony, különösen eleinte még éjszaka sem birt aludni. Május elején érezte először. Eleinte izomlázat érzett s egy pár nap múlva ez fájdalommá változott. Azonnal orvoshoz ment felülvizsgálatra”.104 Központi téma a jó szakorvos fellelése, amiben feltétel nélkül számíthatnak egy­másra a tagok - ha szükséges, baráti, szomszédi, kollegiális szálakat megmoz­gatva. De akkor is elkél a segítség, ha szak­ember kell, mert elromlott a rádió, vagy ki kell javítani az ereszcsatornát. A legfeltűnőbb az állandó és kölcsönös gondoskodás, llus és Emília, később Amálka is pénzadományokkal támogatják a szülei­ket. A gyermektelen, szingli Amália egyéb­ként is intézmény: az örök nagynéni. Disz­nótorost, tojást, lekvárt, bort küld a pesti rokonoknak, tyúkkal, libával, kacsával felpa­kolva érkezik a rákoskeresztúri vizitekre. Szünidőre befogadja a gyerekeket, köt, varr, horgol, ha kell. „Iluskám keresd meg a min­tát, mert addig nem horgolhatom. Ha nincs, akkor majd töröm a fejem”.105 Ha valamelyik gyereknek születésnapja van, vagy kará­csony, húsvét, Amálka biztosan küld pénzt cipőre, kabátra, a takarékbetétkönyvbe. És akkor is helytáll, amikor az idős szülők bete­104 Uo. gek, ha kórházat, szanatóriumot, otthoni ápolást kell bonyolítani, a temetésről gon­doskodni, rá mindenkor számíthat a család. Folytonosan jön a „pakk”, ami fogalom. A szeretet és gondoskodás szimbóluma. Tartós élelmiszerek, ruhák — többnyire sa­ját készítésűek -, és mindenféle hasznos háztartási eszközök a tartozékai. Csomag érkezik az ünnepekre, de az év folyamán máskor is. Szinte az ölelést, a beszélgetést pótolja. A szeretet kifejezésének eszköze, de praktikus is egyben, gyakran valódi se­gítséget jelent. Az 1960-as évek végén a családi kommu­nikáció némiképp átalakul. A levelek he­lyett megszaporodnak az üdvözlő képeslap­ok. A családtagok, még a magányos Amálka is, láthatóan élvezik a puha kádári diktatúra utazással kapcsolatos toleranciáját. Ugyan nyugati túrákra a rendszerváltásig nem ke­rül sor, de országon belüli és a környező or­szágokba történő utazások színesítik a hét­köznapokat. A korábbi örökös aggodalmas­kodó hangnemet valamivel könnyedebb stí­lus váltja fel: a levélváltásban nagyobb teret kap a szórakozás és a szabadidő. Világosan érzékelhető a „legvidámabb barakk” min­dennapjainak hangulata. A makrokozmosz észlelése Amint ez már az eddigiekből is kiderült, egyik hősünkről sem állíthatjuk, hogy ki­tüntető figyelmet szentelne az őt körülve­vő világnak. Legalábbis ennek semmi nyo­105 Amália levele Húshoz. 1958. március 16. 73

Next

/
Oldalképek
Tartalom