Fővárosi magántörténelem - Budapesti Negyed 68. (2010. nyár)
Szabály és hatás - Rácz Attila: Cinkotai munkásőr(dög)ök
egy ujját levágták, mivel ezt megelőzően a november 7-ei ünnepségen „több alkoholt t 33 fogyasztott, annak hatása alatt állt”. Volt olyan eset is, amikor a munkásőr felesége követett el öngyilkosságot,33 34 illetve többen is családi problémáik elintézéséhez folyamodtak szolgálati fegyverükhöz. 1963. április 4-én - a „Felszabadulás ünnepén” - G. József egész éjszakán át tartó italozást követően, délután ment csak haza, s részegen összeveszett a feleségével. Azzal fenyegetőzött, hogy kiirtja a családját. A család tagjai kimenekültek a lakásból, így nem tett kárt bennük az udvaron leadott négy lövéssel. Egy héten belül leszerelték.35 * Volt, aki nemcsak családját, de egész környezetét is tartósan rettegésben tartotta, fegyverével fenyegette. Egy 31 éves vasgyalust a helyi kapitányságvezető jelentette fel, mivel az illető - idézem, nehogy homályban maradjon a Rend Őrének ízes nyelvezete és világszemlélete - „a vele egy udvarban lakó 14 éves V. Zsuzsanna fiatalkorúval szerelmi kapcsolatot próbált kialakítani annak ellenére, hogy nős, 2 gyermek van. A kislánynak különböző leveleket és verset írt, és ezzel a kislány erkölcsi fejlődését helytelen irányba kezdte terelni. Tekintettel arra, hogy nevezett munkásőr, kérem a fentiek miatt figyelmeztetését, valamint munkásőr tagságának kivizsgálását, mivel a melléklet azt bizonyítja, hogy nevezett idealista világnézetű [sic!].”37 33 BFL XXXV.33 1961.37. őe. Rendkívüli események. 34 B. István 1959. december 27-én vitatkozott a féltékeny feleségével, aki mellbe lőtte magát, mikor férje elment otthonról. BFL XXXV.33 1959. 11. őe. Rendkívüli események. A munkásőrség állományának magatartására vonatkozó ezen néhány epizód felemlítését követően térjünk most vissza a Krisztián Imre által elkövetett gyilkossághoz. A vádirat december végére készült el, s a bírósági eljárás 1966-ban indult meg. A kihallgatási jegyzőkönyvekből megismerhetjük Krisztián életének egyéb momentumait is. „Hősünk” házasságon kívül született 1919-ben, édesapját nem ismerte, édesanyja virágárus volt, a felszabadulás előtt különböző munkahelyeken segédmunkásként kereste kenyerét. 1940-től katonai szolgálatot teljesített, majd szovjet hadifogságba került, ahonnan 1947 júniusában tért haza. Ezt követően a Fővárosi Villamosvasútnál (= FW) dolgozott, először mint kalauz, később kocsivezető, majd a vállalat Szárnyaskerék című üzemi lapjának lett szerkesztője, s ezzel egyidejűleg újságírói képesítést is nyert. 1954-től az FW propagandaosztályán mint propagandista, később mint munkaügyi előadó tevékenykedett, a sportkör elnöki tisztét is betöltve. A „vállalat egyes nődolgozóival meg nem engedett kapcsolatot tartott fenn, ezért 1956. április 9-én szóbeli feddésben részesült, és eltanácsolták a vállalattól, így került július 1-jével áthelyezéssel az ATRA cinkotai központjába”. Közönségszervezőként pénzelszámolási zavarai voltak, egy ízben felrótták neki az 1954-es magyar-angol mérkőzés jegyeinek elszámolását is. Egyszer egy munkatársának fizetése el35 BFL XXXV,33 1963.19. őe. Rendkívüli események. Hasonló történet V. Mihályé, aki a feleségével való vita után több esetben is lövöldözött. Uo. 36 BFL XXXV.331961. 37. őe. Rendkívüli események. 37 0. Sándor ügye. Uo. 319
