Fővárosi magántörténelem - Budapesti Negyed 68. (2010. nyár)

Testközelben - Papp Barbara: Frontszolgálat, távszerelem (Egy tizenéves lány második világháborús levelezése)

ugyanakkor arra vágyott, hogy kitüntetett szerepe legyen Cunci életében, hasonlóan ahhoz, ahogyan ők viszonyultak volt diáktársukhoz. Mica például, amikor iskolai életéről számolt be Cicájának, megvallotta, hogy egyetlen barátnője sincs, s hozzátette: „remélem, neked se”.26

A kamaszhűség és -féltékenység érdekes lenyomata Mica Klára részéről feltételezett érzelmének kommentálása: amikor ugyanis Mica egyetlenegyszer mégiscsak játszott egy iskolatársával, tettét ekként kommentálta Klárának: „remélem, nem haragszol.”27 Cica azonban a jelek szerint nemigen törekedett ilyenfajta hűségre, pontosabban, ha el is várt volna ilyesmit, önmagára nézve akkor sem érezhette azt kötelezőnek. A barátnői levelekből is kitűnik, hogy Klárát meglehetősen nagy társaság vette körül, és bár legbizalmasabb barátnőinek ő igen sokat jelentett, s hangsúlyozták is egymáshoz tartozásukat (ld. Cica és Mica becenevek), rajtuk kívül még sok más tagja is volt a baráti társaságnak. Arra, hogy a kislány nem csupán intenzív társasági életet folytatott, de valósággal lételeme volt a barátkozás, a kapcsolatok ápolása, elsősorban mégis naplójából következtethetünk.

„Reggel elhatároztam, hogy búskomor leszek, mert nem engednek vele találkozni”28

Milkó Klára 1938 augusztusától 1941 márciusáig vezette naplóját, ám a két és fél év

26 Uo., Tóth Anna levele Milkó Klárához. Csepel, 1939.

27 Uo., Csepel, 1939.

tetemes részének történéseiről még sincs tudomásunk, a lány ugyanis meglehetősen rapszodikusan tett csak bejegyzéseket; nem csupán egy-két napon át hanyagolta el az írást, de előfordult, hogy kilenc hónapig egyáltalán nem is nyúlt a kis kulcsos könyvhöz. Tulajdonképpen öt nagyobb egységre különíthetjük el a bejegyzéseket: láthatóan újra meg újra - minden magyarázat és célmegjelölés nélkül - belefogott napjai megörökítésébe, ám nem volt kitartó, és néhány hét vagy legfeljebb három hónap múlva felhagyott az írással, ugyancsak mellőzve minden jelzést és megokolást.

A bejegyzéseket nem csupán a dátumok, a tinta változásai vagy az egyre kialakultabb íráskép folytán különíthetjük szakaszokra: egyre szembetűnőbben jelentkezik Klára külvilág-orientált, elsősorban mégiscsak a szerelemre koncentráló habitusa. Kezdetben, 1938 augusztusában, a napi események két-háromsoros feljegyzése többé-kevésbé leltárszerűen történt: megtudhatjuk, hogy a 12 éves kislány vakációja alatt segített a házimunkában, olvasott, moziba járt, rádiót hallgatott, sétálgatott és biciklizett. Az „első szakaszban” - augusztus közepéig - ugyan nem tűnik fel semmiféle fiatalember, s nem hangsúlyozódik különösebben a barátkozás élménye sem, azonban már itt megfigyelhető, hogy Klára főként azokat az élményeket értékeli, amelyek valamely társasági alkalomhoz, valamely „kifelé vezető” történéshez kapcsolódnak: amikor éppen otthon töltötte a napot és csak olvasgatott, gépírást gyako28 BFLXIII. Z. A Kocsis-család iratai. Napló. 1939. október 17.

30