Fővárosi magántörténelem - Budapesti Negyed 68. (2010. nyár)

Szabály és hatás - Szécsényi Mihály: Egy önfejű kalauz az ellenőrzés rendszerében

kozásának, hanem bizonyára személyes kapcsolatteremtő képességének is köszönhette. Ezek azok a személyes kapcsolatok, amelyek az emberek életét, beilleszkedését a városi-nagyvárosi környezetben kiszámíthatóvá, biztonságosabbá és személyesebbé tehették és tehetik. A „gyenge kötések” elméletének ezt a megközelítését, a hatalommal szembeni szolidaritásnak a hatásosságát igazolja az a már említett eset is, amikor az egyik ellenőr látszólag rendelkezett a szükséges személyes ismeretséggel, de a lakásán felkeresett utas - Elszász fakereskedő - egyértelműen visszautasította a hatalom emberének kérését. Egy másik, hasonló szituációban ennek pontosan az ellenkezője történt, amikor Moskovics Mózes feleségének a kérésére még hamisan is tanúskodott egy másik utas.

Tanulmányunk elején — Foucault-ra hivatkozva - felvázoltuk az ellenőrzés és fegyelmezés rendszerének általános modelljét, amely a nemzetállamok, a polgárosodás, a nagyvárosok, a modernitás és az elidegenedés korában alakult ki, jött létre. Ez a rendszer azonban közel sem bizonyult zártnak vagy homogén egésznek, különösen nem egy olyan nagyvárosban, mint Budapest. Az előzőekben három olyan tényező hatását és működését emeltük ki, mutattuk be - egy átlagemberről a hatalom által készített vagy a hatalom által kierőszakolt, kért iratok alapján -, amelyek folyamatosan megkérdőjelezték, kétségbe vonták a társadalom egészében, valamennyi szegmensében jelenlévő, szétoszló, létező, megjelenő hatalom hatékonyságát és lehetőségeit.

Az első tényező«’//;; Tanulmányunkban egy olyan speciális hely vagy helyek, amelyekben nem érvényesülnek a társadalmi normák, sőt különleges tulajdonságaik miatt megkérdőjelezik őket. Ilyen tér a villamos, a mozgás, a változékonyság, a plauzi- bilitás színhelye, ahol még az ellenőrzés sem valósítható meg a hagyományos módon, ahol nemcsak a jármű környezete, de a villamos mikrotársadalma is folyamatosan változik, ahol az utasok ellenőrzésük alá vonhatják ezt a különleges fizikai és a társadalmi teret, és így a hatalom képviselőit. De ilyen hely például a bordélyház is, ahol a nemek közötti kapcsolat társadalmilag elfogadott formái és normái, tartalma és okai kérdőjeleződnek meg.

A második tényezőt az emberek, többnyire az átlagemberek jelentik, akik az ellenőrző és fegyelmező hatalom, valamint saját életük találkozási, súrlódási pontjain, területein, a mindennapok során, az életmódjukban és mindenekelőtt a munkahelyükön igyekeznek egyoldalú és hátrányos helyzetükön javítani, változtatni, ha van rá esély, alkupozícióba kerülni. Ez nem mindig lehetséges számukra, de minden esetben kísérletet tesznek rá.

A harmadik tényező általában az emberek közötti - tanulmányunkban elsősorban a nagyvárosi emberek közötti - különböző minőségű és szintű kapcsolatok, hálózatok rendszere. A kapcsolatok minősége alapján az ún. „gyenge kötések” speciális jellegét és jelentőségét tartjuk fontosnak, amelyek a legkülönbözőbb helyzetekben segítettek a velük élni tudó társadalmi szereplőkön. Szerepük az azonos vagy közel azonos társadalmi státuszú emberek közötti kapcsolatok esetén a kölcsönös segítőkészségben és szolidaritásban mutatkozik meg.

289