Fővárosi magántörténelem - Budapesti Negyed 68. (2010. nyár)
Szabály és hatás - Szécsényi Mihály: Egy önfejű kalauz az ellenőrzés rendszerében
Mindezeket a tényezőket egy esettanulmány keretei között mutattuk be, vizsgáltuk meg, rámutatva arra, hogy az elidegenedés, a magányosság, a különböző periféria-helyzetek léteznek ugyan, de nem szükségszerű velejárói a városi emberek életének. Wirth azon állítását, miszerint „A városi kapcsolatok lehetnek szem- től-szembeniek, mégis személytelenek, felületesek, átmenetiek és részlegesek maradnak. A városlakók közömbössége, tartózkodása és szenvtelensége eszköz arra, hogy immunissá váljanak a személyes igényekkel és mások igényeivel szemben”, nem igazolták az általunk vizsgált kapcsolatok. Wirth funkcionalista szemléletmódjával szemben a bemutatott konfliktusokból kiderült, hogy bár a városi emberek kapcsolatai többnyire valóban szegmentálisak, de ebből nem következik, hogy személytelenek és/vagy közömbösek lennének. A nagy városokban is létrejöhetnek és létre is jöttek az ún. „gyenge kötéseken” alapuló olyan lehetőségek, kapcsolatok, hálózatok, társadalmi gyakorlatok, amelyek az életet személyessé és emberivé tették és teszik. Ezeknek a körülményeknek a hatására — visszautalva Lüdtke definíciójával kapcsolatban feltett kérdésünkre - a polgári szubjektumon túl is, azaz a köztük lejátszódó interakciók révén az átlagemberek számára is lehetővé válik az önkontroll és az önmeghatározás lehetősége, a saját normákhoz igazodó, felelősségteljes döntések meghozatala. 53 Wirth, Louis: Az urbanizmus mint életmód. In: Városszociológia. Válogatta: Szelényi Iván. Moskovics Mózes további életútjáról, pályafutásáról semmit nem tartalmaz személyzeti dossziéja, és más források sem említik. Ezernyi hasonló munkás, alkalmazott, beosztott társához hasonlóan semmit sem tudnánk életéről, ha nem jelentkezik egy olyan munkahelyre dolgozni, ahol komolyan vették az adminisztrációt, és ráadásul az iratok megmaradtak. A személyzeti dossziénak mint forrásnak a jelentőségét, amely a személyes történelem egy különleges részébe - a munkahelyi érdekek, törekvések, lehetőségek és a hatalom munkahelyi gyakorlata közötti kapcsolatok, összeütközések világába — nyújt betekintést, nem lehet túlbecsülni. Tanulmányunkban egy átlagember, egy kalauz mindennapjainak történetét ismertük meg a 19-20. század fordulója körül, amennyire azt a rendelkezésre álló iratanyag megengedte. Semmit nem tudtunk meg gyermekéveiről, családjáról, és homályba vesznek öregkori évei is. Amit megtudtunk, az olyan közegről beszél, amely az olvasók sokasága számára szokatlan és idegen, a több mint száz évvel ezelőtt élt átlagemberekről szól, akik nem rendelkeztek komolyabb vagyonnal, pozícióval és műveltséggel. Számukra az élet, személyes történelmük naponta ismétlődő harcot, taktikázást, váratlan kihívásokat jelentett minden helyzetben és mindenki mással szemben, aki rendelkezett vagyonnal, hatalommal és műveltséggel. Egy korlátokkal, akadályokkal teli világban igyekeztek túlélni minden napot - a mindennapokat. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1973. 52. old. 290