Fővárosi magántörténelem - Budapesti Negyed 68. (2010. nyár)
Kitaszítva – máshol, másként - Kunt Gergely: Az idő partján. Egy hadifogolynapló narratív pszichológiai elemzése
Az idő partján Egy hadifogolynapló narratív pszichológiai elemzése KUNT GERGELY „1945 július 15. Vasárnap. 8 óra. Árfolyam hírek; e füzet vételára volt egy napi kenyér adagom vagyis 50 dkg. kenyér, egy kis darab szappant vettem 20 dkg. kenyérért. [...] - Bizony úgy gondoltam ha kis noteszom tele lesz akkor már otthon leszek. Gyönyörű nyári napsütésben írok, és gondolok az otthoni parádés vasárnapokra!...” Egy több „kötetből” álló 1945 májusától augusztus végéig vezetett hadifogolynapló egyik füzetének első bejegyezése kezdődik ezekkel a mondatokkal. A legalapvetőbb élelmiszer különös értékké válik ezekben az ínséges időkben, olyannyira, hogy általános cserekereskedelmi ellentételként funkcionál, hiszen szappan is beszerezhető érte. Elgondolkodtató, hogy valaki válságos, szűkös helyzetben, amikor az éhezés nem ritka, hajlandó a papírt a napi élelmiszerszükséglet elé helyezni, s ilyen áldozatot hozni annak érdekében, hogy a naplóját tovább írhassa. Jelen tanulmány fókuszában ezzel összefüggésben az a kérdés áll, hogy mi lehetett az oka annak, hogy valaki egynapi kenyéradagjáról is hajlandó volt lemondani a diarium alapanyagául szolgáló papírért?1 A Budapest Főváros Levéltárában2 található napló első része csupán néhány bejegyzést tartalmaz, s szorosan összefügg azzal a körülménnyel, hogy a Köröstarcsán gazdálkodó nagybirtokos szerzőt behívják katonának. E bejegyzések, melyek 1944 1 A tanulmány elkészítéséhez nyújtott segítségéért külön köszönettel tartozom Vas József Pálnak és László Jánosnak. 2 A napló kutatásához a hozzátartozók csak a teljes anonimitás fenntartásával járultak hozzá, így a tanulmányban monogramot sem használok. Az idézetek a levéltár állományában található napló gépelt változatából származnak. 141