Fővárosi magántörténelem - Budapesti Negyed 68. (2010. nyár)

Kitaszítva – máshol, másként - Kunt Gergely: Az idő partján. Egy hadifogolynapló narratív pszichológiai elemzése

őszén keletkeztek, rendkívül rövidek és töredékesek: „Szept. 25. Első akna lövések H.Vásárhelyre. Kihúzattak.; Szept. 26. reggel a második támadás.” Ezt követően a szerző két hónapig nem vezette naplóját, majd novemberben, amikor menekülő családjával újra összetalálkozott, visszamenőleg vetette papírra a bevonulásától számított időszak legfontosabb eseményeit. Ezek a naplótöredékek azonban egyik esetben sem tükröznek rendszeres naplóírói tevékenységet. így az elemzés középpontjában az 1945 májusától majd négy hónapig vezetett napló áll, amelyet kezdetben szabadon, később amerikai fogságban még családja körében, majd az orosz hadifogságban már csak egyedül írt.

A fentebb említett forrást vizsgáló tanulmány két részre tagolódik. Az első fejezetben a kútfő struktúráját szándékozom feltárni, szoros összefüggésben azzal a kérdéssel, hogy a naplóírói tevékenység aktivitásának változásai, a bejegyzésekben előforduló eltérő idősíkok alkalmazása mögött milyen mozgatórugó húzódik meg, egyszersmind a szöveg legelemibb alkotórészét képező szavakat is boncolgatom. A második részben az egyes idősíkokhoz kötődően elsősorban az orosz rabság ideje alatt alkotott narratívákat vizsgálom, arra a kérdésre keresve a választ, milyen pszichés tényezőkkel állhatott összefüggésben, hogy ekkor is kitartott naplója vezetésénél.

3 Lejeune, Philippe: A napló mint „antiíikció” In: Mekis D. János - Z. Varga Zoltán: írott és olvasott identitás. Az önéletrajzi műfajok kontextusai. L'Harmattan - Pécsi Tudományegyetem Modem Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Tanszék,

I. A megszelídített idő

Philippe Lejeune francia irodalomtörténész szerint a napló az idővel kötött misztikus szövetség, amelynek lényege az időhöz fűződő kapcsolat3. Jelen fejezetben a hadifogolynaplót ebből a hazai kutatások által elhanyagolt aspektusból szándékozom feltérképezni, a forrás időkezelését bemutatni. Az idő tagolását e naplóíró esetében öt tényező szabja meg. Ebből négy konkrét körülmény: így a vallási ünnepek mellett az idő privát tagolásánál a családtagok név- és születésnapjai, amelyekről minden esetben megemlékezik; harmadrészt a nemzeti ünnepekre is kitér röviden. E napló esetében az egyes eseményekhez (a hadba vonulás vagy a családtól való elszakadás napjához) kötődő dátumokról beszélhetünk, ám ezek az előbb említettekkel ellentétben nem statikusak, mivel egy idő után a szerző már nem tesz róluk említést.4 Az idő relatív strukturálása is tetten érhető, viszonylagossága abból adódik, hogy a szerző ezeket tetszése szerint nyújtja el vagy helyezi át. Ha a tanulmány kezdő idézetének utolsó előtti mondatát jobban szemügyre vesz- szük, ott is megtalálható ez: „... ha kis noteszom tele lesz akkor már otthon leszek.” Az akkor szócska a két esemény — a naplófüzet betelése és a hazaérkezés - között jelöl konkrét kapcsolatot, mely két dolog a szerző számára kölcsönösen feltételezi egyBudapest, 2008.13-25. old.

4 Az orosz fogság ideje alatta papírra vetett egyes bejegyzéseknél kettős időszámítást használ, a pontos időt egyrészt helyi, másrészt a hazai időszámítás szerint is megadja.

142