Fővárosi magántörténelem - Budapesti Negyed 68. (2010. nyár)

Fővárosi magántörténelem - Horváth J. András: Lesz-e múltad Kovács János? – személyes magániratok Budapest Főváros Levéltárában

kapcsolatban joggal hívja fel a figyelmet Bókay Árpád annak történeti arculatára. Mint megállapítja: „...a szelf a személyesség olyen realizálása, melyben jelentőssé, magyará- zandóvá válik az önállóan objektiválódó, létszervező igénnyel belsőleg strukturált autonóm individualitás. Nemcsak a szubjektivitás az élet sokféle reflexiójában szétszórt jelensége ez, hanem egy önálló entitás, abensőségadott, valamilyen identikus, tárgyiasult egysége, melynek létezése is és persze elgondolása, tudatosulása is történeti alakulás következménye. Míg szubjektivitás mindig is volt és az elsőpillanattól kezdve része a gondolkodásnak, a szelf és a szelf elmélet történetileg relatíve kései, modern produktum'”. 0 A mai kor „öntudatos”, a környezetétől magát deklarative megkülönböztető individuumának megjelenésére angolszász területen a 17. század végi naplókat tanulmányozó kutatók figyelnek fel.31

„Annyi bizonyos - állapítja meg Paul Ricoeur a kutatási és forrásértelmezési terrénum kiterjesztésével kapcsolatban -, hogy az oksági típusok közé mindenképpen bekell venni a pszichológiai motivációkat is. ”32 Hiszen a lélektani jellegű motívumok túlságosan dominálóak ahhoz, hogy a hagyományos pozitivista természetű forrásértelmezés kizárólagos gyakorlata a levéltárosok világában is folytatható legyen. Az éndokumen30 Bókay Antal: Önéletrajz és szelf-fogalom dekonstrukció és pszichoanalízis határán. In: Írott és olvasott identitás... 35. old.; Vö.: „In many ways, personal documents may be seen to eclipse both evidential and informational value by their narrative value: they are in many senses creations of the self and participate in a process of storytelling and de facto autobiography - of the self presenting or representing the self.” Hobbs, i. m. 131. old.

31 Stearns, Carol Z.: "Lord Help Me Walk Humbly”: Anger and Sadness in England and America,

tumok világa „a külső tények” meglehetősen terméketlen további vizslatása helyett az érzelem- és a kapcsolati, valamint a jellemfejlődés rejtelmeit tárja elénk. Ez persze a levéltárhoz kapcsolt korábbi képzetekhez szokott kutatók számára lehangoló is lehet, mivel a levéltári iratok nem minden esetben szolgáltatnak biztos fogódzót a hagyományos értelemben vett „tényékhez”. Márpedig - úgy vélem - itt volna az ideje újragondolni a levéltári anyag hasznosságára vonatkozó elképzeléseket.33

Mind a naplók, mind a magánlevelezések esetében az egyik legizgalmasabb és legújszerűbb elemzési területet az egyes korszakok kapcsolati jellegzetességeit feltáró, az érzelemvilág meghatározottságaira és azok módosulására vonatkozó vizsgálódások képezik (érzelemtörténet). Fontos körülmény, hogy az érzelemtörténet - amint erre jeles művelői is rámutatnak - nem pusztán új elemzési lehetőséggel „egészíti ki” a történeti vizsgálódások körét, de a személyes dimenziók tekintetében csaknem újra is definiálja azt.34 A részint levéltárakban is hozzáférhető különféle interperszonális kapcsolatok elemzését lehetővé tevő (általános korreszpon- dencia) valamint önreflektív (naplók) személyes iratok a személyiségfejlődést mint

1570-1750 In: Emotion and Social Change.

Toward a New Psychohistory. Holmes and Meter. New York, London, 1988. 46. old.

32 Ricoeur, Paul: Objektivitás és szubjektivitás a történelemben és a történetírásban. In: A történelem anyaga. Francia történetfilozófia a XX. században. Szerit: Takács Á. Budapest,

L'Harmattan - Atelier, 2004.90. old.

33 Hobbs, i. m. 133. old.

34 Stearns, Carol Z.-Peter Stearns: Introduction. In: Emotion and Social Change... 12. old.

12