Fővárosi magántörténelem - Budapesti Negyed 68. (2010. nyár)

Érzelem, élet és -mód a családban - Lukács Anikó: Fogyasztás és mindennapok. Budapesten, a II. világháború első éveiben, családi iratok tükrében

Az élelmiszerre fordított összeg alakulása

Összkiadás

(pengő)

Élelmiszer

(pengő)

Élelmiszer átlagosan egy hóra (pengő)

Élelmiszervásárlás az összkiadáshoz viszonyítva (%)

1940. április-december

4113,31

1041,72

115,75

25,30

1941.

7392,64

2015,37

167,95

27,30

1942.

9088,51

2823,37

235,28

31,10

1943.

12405

3507,38

292,23

28,30

1944. január-március

3405,6

984,89

328,6

28,90

25-30 százalékát tette ki, ez az arány - némi ingadozástól eltekintve - jelentős mértékben nem változott. Ugyanakkor látható, hogy az élelmiszerszükséglet kielégítéséhez elégséges összeg folyamatosan emelkedett, míg 1940-ben átlagosan 115,75 pengőt költöttek élelmiszerre, 1944-ben már ennek mintegy kétszeresét. Az összehasonlítás érvényét csökkenti, hogy a férj 1940-ben és 1941-ben hónapokat töltött otthonától távol, és ilyenkor gyakran Magda sem vezetett háztartást, hanem édesanyjához költözött. Az élelmiszerárak emelkedése azonban akkor is szembeszökő - összhangban a fővárosi statisztikai adatokkal -,15 ha olyan hónapokat hasonlítunk össze, amikor Géza Budapesten tartózkodott, például 1940 májusában 140,47; 1941 májusában 156,9; 1942 májusában 224,97; 1940 júniusában 157,52; 1941 júniusában 190,36; 1942 júniusában 209,76; 1943 júniusában pedig 374,75 pengőt költöttek élelmiszerre.

15 Budapest főváros statisztikai évkönyve. Budapest,

1941., 1942., 1943., 1944., 1944-1946. évi kötetek.

Nem tudjuk, hogy miből mennyi került a Balthazár házaspár asztalára, és azt sem tudjuk megmondani, hogy a központi elosztás, a jegyrendszer, a fejadagok bevezetése következtében valóban kevesebb élelmiszert tudtak-e vásárolni, mint korábban. Mennyiségi adatok híján be kell érni a fogyasztás összetételének vizsgálatával, ami szintén árulkodó lehet az ellátási helyzet romlására, a beszerzési nehézségekre vonatkozóan. Az alábbi táblázatban öt élelmiszercsoport beszerzési adatait hasonlítottam össze a napló négy évének azonos hónapjaiban (kivéve az 1944. évet, hiszen áprilisban már nem vezették a naplót). Mivel nem tudjuk, miből mennyit vásároltak, az árak nem sok mindent árulnak el, de a táblázatból annyi kitűnik, hogy Balthazá- rék évről-évre kevesebb alkalommal és kevesebb féle élelmiszert vásároltak. Különösen feltűnő ez a hús-, illetve a zöldségfélék esetében, és az utóbbiaknál az is látható, hogy nemcsak a vásárlási alkalmak, hanem

111