A Csömöri úttól a Filatori gátig - Budapesti Negyed 66. (2009. tél)

III. "Lágymányosi éjszakák" Válogatás Karinthy Frigyes írásaiból

tem volna a dohos, vastag falú bolthelyiséget, amely reggeltől késő délutánig börtönöm volt. De mégis így vált lehetővé, hogy Rózsi néniék ismételt közbenjárására, s ha két évi késedelemmel is, beiratkozhattam végre az egyetemre.

Tudtam, hogy nagy gondot veszek magamra, hiszen napközben az üzletben kell lennem, az előadásokra nem járhatok be, csak este meg éjszaka tanulhatok. És már az első évben három ismeretlen nyelvvel kellett megbirkóznom: a latinnal, mert reálba jártam, s most majd külön érettségizem belőle, a finnel, mint minden magyar szakosnak, és az olasszal, amelyet második tárgyamul választottam. Az egyetemi oktatás rendszere abban az időben bonyolult volt, bürokratikus, és éretlen fejjel is hamar rájöttem, hogy a tudomány közelében megfér a hiábavalóság, s a sok kiváló elme mellett akadt ott nemegy szószátyár is. De azért könnyes lett a szemem, amikor Zambra Alajos, a dékán kezet fogott velem. És azután is, ha csak elhaladtam az egyetem Múzeum körúti kapuja előtt, mindig megemeltem a kalapom.

{Baracklekvár és más történetek. K.u.K. Kiadó, Budapest, 2001. [Unikum Könyvek] 56-78. old.)

664