Utazás Karinthyából Epepébe II. - Budapesti Negyed 65. (2009. ősz)
A realizmustól az elképzelt városig: Epepe - Benda Mihály: Ki nem tér olykor vissza – avagy lágymányosi és józsefvárosi szellemidézés
Ki nem tér olykor vissza- avagy lágymányosi és józsefvárosi szellemidézés BENDA MIHÁLY V an a Petőfi Irodalmi Múzeum Művészeti tárában egy ún. Karinthy- film, amelynek első kockáján Karinthy Frigyes és nevelt fia, Kertész Tamás látható, majd ismét Karinthy Frigyes hógolyózó gyerekek körében. A jelenetsor fő részét a gyerekek szánkázása- lesiklás a dombon - alkotja. Először Kertész Tamást, majd Karinthy Ferencet látjuk a szánkón. A következő kockán Karinthy Ferencnek hosszan gratulál az apja, tréfásan kezet ráz vele, vállon veregeti, miközben a többi gyerek szorosan körülállja őket. A film a domb tetején álló gyerekek képével zárul. Karinthy Ferenc visszaemlékezése szerint a filmet a Verpeléti út (ma Karinthy Frigyes út) és Bicskei út sarkán, illetve a környéken vették fel. Ez azonban nem derül ki. Csak annyi bizonyos, hogy egy nagyobb városban készült. így egyértelműen el kell fogadnunk Karinthy Ferenc azon állítását, hogy a képen a Verpeléti és a Bicskei út látható. Barthes több tanulmányában foglalkozott a fotónak azzal a tulajdonságával, hogy maximálisan képes a valóság illúzióját kelteni. A fényképezőgép gépiesen rögzíti a látványt és azt a benyomást kelti, mintha nem is a valóság ábrázolása lenne, hanem maga a valóság.1 Hasonló megállapítást tesz a filmről André Bazin Mi a film? című művében. Szerinte a film paradoxona az, „hogy elvont eszmét csupán a realitás egészében és konkrét ábrázolásának eszközével tud kifejezni. De ez az ereje, s egyszersmind a veszte is. Mindaz, ami a vásznon történik, a realitás értékével hat, olyan 1 Barthes, Roland: Le message photographique; Rhétorique de l'image; Le torisiéme sens. In: Uô.: L’obvie et l'obtus. Paris, Seuil, 1982. 9-61. old. 367
