Utazás Karinthyából Epepébe I. - Budapesti Negyed 64. (2009. nyár)

A református kollégiumtól Ferencvárosig - Lugosi András: Cipőcsokor – avagy az asszimiláció rejtélyes szálai

zsef számára ebben a megállapodásban semmi előnytelen nem volt, és azokban a feltételekben, amelyekhez a hozományt kötötték, pusztán a polgári mentalitást lehet tetten érni. 1500 Ft még 10 évvel később (1888-ban) is egy hivatali segédfogalmazó két és fél évi bérével megegyező összeg lesz, tehát elég szép summa.50 Ha valaki ezt megkapja és egy üzletbe befektetve megsokszorozhatja, akkor világos, hogy adott helyzetben nem csak az alaptőkét tartozik visszafizetni, hanem annak hozamát is. Megfelelő profithozam esetén pedig még nyerni is lehet egy ilyen megállapodáson. Persze a 6. pontnak az arra a nem várható esetre formulája azt mutatja, hogy a jegyesek egyáltalán nem számoltak komolyan a válás lehetőségével, tehát id. Karin thi József sem készült arra, hogy ezt a 3000 Ft-ot egyszer majd ki kell fizetnie.

Bár egyelőre még nem tudjuk, hogy hány évesek is voltak, amikor házasságot kötöttek, de ha elfogadjuk Czeizel és Erős adatait, akkor id. Karinthi 31, míg felesége 29 éves volt. Nem valószínű, hogy a 29 éves magánzó, Engel Lina ténylegesen saját maga szerezte volna az 1500 Ft-os készpénzvagyonát, a házassági szerződésben mégis ekként van feltüntetve. Az a sajátosság, hogy a származási család nemcsak teljesen háttérbe szorul, de szinte azt sem tudjuk, hogy léteznek-e egyáltalán, meghatározza a szerződés egészének hangulatát. Még a nyilván az Engel-szülőktől kapott vagyon jövőbeni sorsáról is a két házasuló

Karinthy Adél (Etelka) Jusztina festőnő (1880-1948)

„... hogy mi volt a neve korábban azt nem mondja meg. ”

so Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól az első világháborúig. In: Gyání Gábor - Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Osiris, Budapest, 1998. 90. old.

75