Utazás Karinthyából Epepébe I. - Budapesti Negyed 64. (2009. nyár)
A református kollégiumtól Ferencvárosig - Lugosi András: Cipőcsokor – avagy az asszimiláció rejtélyes szálai
Karinthy Eliza Szeréna (1879—1930) „... a házasságkötés után — egy nap híján — 9 és fél hónappal született. ” fél, legalábbis a retorika szintjén, önállóan, kölcsönös megállapodás alapján dönt. Ellenpontként érdemes megemlíteni itt az óbudai szőlöműves, Thaller család példáját, akiknél Mészáros Borbála éppen azt figyelte meg, hogy a szülők aktív szereplői ezeknek a szerződéseknek. Hol készpénzt ajándékoznak, hol szőlőskertet, hol csak a saját gyerekük részére, hol mindkét házasfél közös tulajdonába. Mészáros még arra is talált utalást, hogy a szülők közösen vállalták a szerződéskötés költségeit. Ellentétben tehát a mi esetünkkel, a Thallerek házassági szerződéseiből már az anyakönyvi kutatásokat megelőzően is kirajzolódni látszanak a családfa alapvonalai.51 Visszatérve a mi esetünkre, véleményem szerint a házasfelek közötti egyenlőségen alapuló viszony jut kifejezésre abban, hogy id. Karinthi kezelésbe megkapja mind a hozományt, mind a kelengyét, és a vagyon megőrzésére tett felelősségvállaláson túl szabadon gazdálkodhat, rendelkezhet vele. A másik oldalon viszont Engel Lina garanciát kap arra, hogy a bevitt vagyon minden esetben megilleti őt, ami a hozományt illetően nem is csak 1500, hanem 3000 Ft. sí Mészáros I. m. 591. old. Bár a történeti antropológia, az olasz mikrotörténelem és a francia társad a I o m tö rté n et-írás is komoly ellenérzésekkel viseltetik a geertz-i társadalom mint szöveg (Vö. Geertz, Clifford: Elmosódott műfajok: a társadalmi gondolkodás átalakulása. In: Geertz/, m. 280-283. old.) modelljével szemben, én mégis azt hiszem, hogy akár rövid távon is sikeresek lehetnek azok a kutatások, amelyek a századforduló budapesti polgárságán belüli társadalmi távolságokat és különbözőségeket mint szövegtípusok közötti eltéréseket kívánják megragadni a tóvárosi levéltár közjegyzői iratanyagaira alapozott elemzések révén. 76
