Utazás Karinthyából Epepébe I. - Budapesti Negyed 64. (2009. nyár)
A református kollégiumtól Ferencvárosig - Jakab Réka: Egy zsidó órás a református Ókollégium udvarán
ni. A vagyont az uradalom beleegyezésével befektethették de erről minden évben számadást kellett készíteniük.21 A vármegyei határozat foganatosítása valószínűleg elmaradt, hiszen az 1840-es években a városi árvapénztár kezelte a gyámság alatt álló zsidó árvák tőkéjét is. Úgymond gyám szerepét töltötte be 1835-ben Rappaport Wolf rabbi is Klein Mátyás és felesége adósságperében, amikor kérte a vármegyét, hogy az adósság egy részének fedezésére árverezze el gyámoltjai zár alá vett házát. Kleinék leltárba vett ingóvagyona az alábbiakból állt: 2 ló, 1 vasas kocsi,22 1 politúrozott almárium, 2 asztal, 1 puha fából készült rozzant ágy, 2 kemény fából készült ágy, 1 falióra, 3 dunyha, 9 vánkos, 9 párna, 1 téglázó vas,23 2 fali gyertyatartó, 1 réz lógó gyertyatartó, 1 templomi szék! Továbbá volt még nekik 1 rossz kanapéjuk, 2 szalma (fonatos) és 2 keményfából készült hátas székük, 1 kendőtartójuk és 1 vas tepsijük.24 A bizonyságlevelekhez hasonlóan a mó- ringlevelek hitelesítése és jegyzőkönyvbe iktatása is városi tanácsi hatáskör volt, a legtöbb esetben pedig a zsidók is eleve a város előtt kötöttek házassági szerződést.25 Mindennapok a városban A hiányosan fennmaradt városi jegyzőkönyvek tanúsága szerint majd’ minden városi gyűlésen tárgyaltak zsidókat érintő csőd21 VeML IV.I.b 42/1810. A vármegyei határozat külön kiemeli, hogy a számadást vagy bármilyen egyéb iratot magyarul, esetleg németül írjanak, héberül tilos! 22 Megvasalt, abroncsos kocsi. 23 Vasaló. vagy adósságpert. A legtöbb esetben a gyűlés szóbeli bírósági fórumként működött, és az adott ülésen döntést is hozott. Néhány, többnyire nagy értékű követelés esetén a per az Esterházyak úriszékén, nem egyszer pedig a vármegyei törvényszéken (.sedria) folytatódott. A városi zsidóság leginkább követelőként lépett fel, de sokszor maga is adósként került egy-egy perbe. A jegyzőkönyvekben számos példa van zsidók közti perre, de legalább annyi esetben fordulnak elő zsidók és keresztények között folyó perek is. A csődbejutott kereskedők közül sem ugrik ki egyik vagy másik felekezet. A perek sorából - értékét tekintve - mindenképpen kitűnik az, melyben a hitközség alperesként szerepel. Pauli Mihály pápai építőmester felperesként több éven keresztül elhúzódó perben állt a pápai zsidókkal a zsinagógaépítés munkabére ügyében. Paulinák ugyanis 8674 váltóforint és 2 7/8 krajcár követelése volt a közösséggel szemben. A pert a hitközség elveszítette.26 Különösen a tehetős zsidó kereskedők váltak gyakran a város hitelezőivé. A szállítók, bérlők szolgáltatásait is rendszeresen igénybe vette a város. Találunk példát pénz- és áruhitelezésre is. A város gyakran vásárolt hitelre papírt, a beszállásolt katonaság ellátására pedig a kereskedők gyakran adtak hitelre bort, pálinkát és kenyeret. 1851-ben Krausz Lipót, Steiner Manó, Gotlieb Dávid és Steiner Mayer pápai zsidók több évre haszonbérbe vették a város 24 VeML IV.I.b 2621/1835. 25 Kohen (sic!) Leopold ésToch Katalin 1848. november 19-én kötött házassági szerződésének beiktatása. 1849. február 10. VeML V.42.a Pápa város Tanácsának iratai. Jegyzőkönyvek. 99/1849. 26 VeML V.2.a 317/1847; V.42.a 500/1849. 24
