Utazás Karinthyából Epepébe I. - Budapesti Negyed 64. (2009. nyár)

A református kollégiumtól Ferencvárosig - Jakab Réka: Egy zsidó órás a református Ókollégium udvarán

fogyasztási adóját.27 A városi zsidóság egy része megtakarításait a városi takarékpénz­tárban helyezte el. Pápán már 1841-ben tudunk kikeresz­telkedett zsidókról. Ok, Klein Eleonóra ha­jadon és Nagy János egy pápai zsidó lakost bíznak meg Amszterdamban elhunyt Sala­mon David Pollin nevű nagybátyjukról rá- juk szálló örökség kieszközlésével. A hitközség mint jogi személy maga is vá­sárolt Pápa Belsővárosban ingatlant. A város először megtiltotta, később mégis engedé­lyezte, hogy a hitközség 1834-ben megvásá­rolja Materényi József ügyvéd Új utcában álló házát 1250 váltóforintért, mely után megfizette az adókat a város különböző pénztáraiba.29 A ház későbbi hasznosítását nem ismerjük, de azt tudjuk, hogy Meller Jánosné Ispotály u. 159. szám alatt álló házát 1847-ben a hitközség 4000 váltóforintért is­kola céljára vásárolta meg. A város az épület iskola céljára való hasznosítása miatt elte­kintett a keresztények elővásárlási jogától, és elengedte az adókat.30 1849. március-áp­rilisban, amikor a várost a császári katona­ság elfoglalta, a katonák elszállásolására a város többek közt a zsidó iskolát utaltatta ki, a szállássá alakítás költségeit pedig maga állta.31 Művelődési viszonyok A pápai zsidó közösségen belül feltűnően magas a tanítók száma. 1848-ban összesen 21 tanítót, 2 nyilvános iskolai tanárt és egy nevelőt írtak össze. Közülük sokan magán­tanítók voltak, kisebb részük a 19. század eleje óta működő zsidó iskolában taní­tott. A tanítók nagy számának értékelésé­nél figyelemmel kell lenni a körülmények­re is. Mindenképpen a közösségi igényt jelzi a hitközség által fenntartott nyilvános iskola megalakulása, mely egyben azt a célt is szolgálta, hogy a zsidó gyerekek valami­lyen szinten magyarul is megtanuljanak. A forradalmat közvetlenül megelőző idő­szakban külön tanárt alkalmaztak a magyar nyelv oktatására. Azonban épp az 1840-es évek végén, amikor az új zsinagóga építése apropóján a hazafiasság és a hagyományok­ba való bezárkózás mentén meglévő konf­liktusok felszínre törtek, az iskolában ural­kodó oktatási szellem irányultsága is egyre fontosabbá vált a számukra. A közösség te­hetősebb része, amely hitközségi tisztsé­geinél fogva sokkal intenzívebb kapcsolat­ban állt a többségi társadalommal és a társadalmi változásokra is sokkal fogéko­nyabb volt, az iskolát a hazafias nevelés 27 VeML V.42.a 829/1851. 28 VeML IV.I.b 348/1841. 29 VeMI V.2.a 85. 94/1835. 30 VeML V.2.a 924/1847. 31 VeML V.42.a 317/1849 32 A szakirodalom mindeddig 1826-ra tette a zsidó iskola alapítását. Hudi József: Zsidó ifjak a Pápai Református Kollégiumban 1848 előtt. Acta Papensia, 2007/1-2. sz. 53. old. A továbbiakban: Hudi, 2007. Azonban a református kollégiumba 1815-ben beiratkozott három pápai zsidó ifjú neve mellett „in schola Judaeorum Papensi" megjegyzéssel jelölték korábbi iskolájukat. További adatok szükségesek, hogy tisztázzuk, a fenti megnevezés pontosan milyen intézményt takar. 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom