Utazás Karinthyából Epepébe I. - Budapesti Negyed 64. (2009. nyár)
"ifjúság, szerelem" - Géra Eleonóra: A spanyolnátha Budapesten
teriológiai vizsgálatok nem hoztak használható eredményt, az orvosok egyedül abban bíztak, hogy ha megérkezik a hidegebb időjárás, a járvány terjedése magától is alább hagy. A kórokozó be nem azonosítása miatt nem vált általánossá az influenzabetegek utáni fertőtlenítés, s a karantén idejét sem tudták pontosan meghatározni. Feltételezték, hogy a betegséget a fertőzött érintése is terjesztheti, különösen fertőzőnek vélték a nyilvános telefonkészülékeket. Először azt javasolták, hogy a telefonálók töröljék át használat előtt a telefonkagylót egy odakészített fertőtlenítős ronggyal. A sok bizonytalanság és a szűkös fertőtlenítőkészlet miatt végül minden beszélgetés előtt selyempapírral borították be a telefonkagylót. A selyempapírról a telefonkészülék üzemeltetője gondoskodott.48 Újra meg újra napirendre került, vajon szükséges lépés-e az iskolák zárva tartása. Praktizáló gyermekorvosok arról számoltak be, hogy az influenza a kisgyermekek körében is legalább olyan elterjedt, mint a felnőtteknél, de sokkal enyhébb lefolyású, halálos kimenetelű csak elvétve akadt. A kezdeti szakaszban az egészen apró gyermekek (csecsemők, két év alattiak) betegedtek meg tömegesen, majd a járvány előrehaladtával inkább az óvodás-iskolás korúak létszáma növekedett. Az iskolákat november 11-től nyitották meg.49 48 Főváros Közlöny, 1918. november 1.2096., 2099. old. 49 Főváros Közlöny, 1918. november 8. 2130. old., 2135. old., Iskolák megnyitása: 148.659./1918-X. tan. sz. rendelet. Lásd: Főváros Közlöny 1918. november 15. 2171. old. so Főváros Közlöny 1918. november 1. 2094-2095. old. Járvány és forradalom Nagy mértékben akadályozták a járvány elfojtására irányuló intézkedések végrehajtását, a betegek ellátását az október végén lezajlott fővárosi események. A várost közel egy hétig járó tüntetők a még mozgósítható teljes rendőri állományt lefoglalták, így a járvány elleni védekezésben nem számolhattak a rendőrökkel.50 Nehézségekbe ütközött a betegek kórházba szállítása, s különösen a távolabbi kórházak élelmiszerellátása. A feszültségek csökkentése érdekében az új miniszterelnök, Károlyi Mihály gróf 1918. október 31-én hatályon kívül helyezte a színházak, kabarék, mozik, orfeumok bezáratásáról, illetve a vendéglők és kávéházak zárórájának előrehozásáról kiadott rendelkezést. Döntését a politikai és társadalmi változásokkal, valamint a járvány alábbhagyásával indokolta. A rendelet célja a tömeg „elvezetése és szórakoztatása”, valamint a lakosság megnyugtatása volt. A szakemberek úgy ítélték meg, hogy a megbetegedések átmeneti csökkenése elsősorban az átmeneti zűrzavarral magyarázható. Az orvosok nem tudtak eljutni minden beteghez, akadozott a betegek bejelentése és beszállítása, sok halott hozzátartozói nem tudtak temetkezési vállalkozót szerezni.51 51 Főváros Közlöny, 1918. november 8.2133. old. A Járványbizottság ülésén elnöklő polgármester a tiltakozó szakembereknek a következőket válaszolta: „ [...] e korlátozás megszüntetése nem a járvány szempontjából történt, hanem egy hatalmas nagy társadalmi átalakulás első napjaiban kellett valamit csinálni, elvezetni a tömegeket.” Uo. 2136. old. 224
