Utazás Karinthyából Epepébe I. - Budapesti Negyed 64. (2009. nyár)

"ifjúság, szerelem" - Géra Eleonóra: A spanyolnátha Budapesten

összesen 2000 beteg elhelyezésére nyílt le­hetőség. Az ápoló- és a gyógyszerhiányon túl nehézségekbe ütközött a kórházi bete­gek élelmiszerellátása. A lázas betegeket csaknem kizárólag tejjel táplálták, de egyik napról a másikra csak a szükséges mennyi­ség felét tudták biztosítani a kórházak szá­mára.42 A katonai szolgálat alól felmentett orvosokkal együtt sem jutottak el az orvo­sok minden beteghez, a III. kerületben például 60 000 lakosra egyetlen hatósági or­vosjutott, így még a szigorló orvostanhallga­tók, sőt, a harmadévesek beállítása is szóba került. Az orvosok kis létszáma akadályozta meg, hogy kerületenként egy-egy gépkocsi­val ellátott ügyeletet állítsanak fel, elsősor­ban a szegény betegek ellátására.43 A tömegek összeverődésének megaka­dályozására különféle ötletek merültek fel, így például a nagymisék tartásának felfüg­gesztése. Az egymást érő temetések - az elhunytak nagy száma és a pénzromlás arra késztette a temetkezési vállalkozókat, hogy a temetési költségeket hirtelen több­szörösére emeljék - gyors és tömegmentes lebonyolítása érdekében a városvezetés né­hány főben korlátozta a halottat búcsúzta­tók számát. Az elhunytakat éjszaka is te­mették, sőt, a város vezetése kénytelen volt előírni, hogy délelőttönként csak a kórházakban és szegényházakban elhalta­kat lehet temetni.44 Később a rendelkezést azzal egészítették ki, hogy a temetési szer­« Főváros Közlöny, 1918. október 25. 2067. old. 43 Főváros Közlöny, 1918. október 25. 2069. old. 44 Főváros Közlöny 1918. október 25. 2069. old.; 1918. november 1. 2097. old. 45 Főváros Közlöny 1918. november 1. 2096-2098. old. 46 Főváros Közlöny 1918. október 25.2071. old. Az tartásokat jó idő esetén nem lehetett a zárt ravatalozókban megtartani, csak a szabad ég alatt. Szabályozták az elhunyt felravata- lozását a lakhelyén.45 A színházak és mula­tók működését, valamint ideiglenesen minden társasági összejövetelt felfüggesz­tettek - egyébként is sokan vallották azt a nézetet, hogy az ország kilátástalan helyze­tében mulatozni ízléstelen —, de hasonló sorsra jutottak a sporttelepek is. Tekintve, hogy október 1—23. között 18 256 beteget jelentettek be, akik közül 1110 személy hunyt el, újabb megszorítá­sokat léptettek érvénybe. Korlátozták a bí­róságok működését, megtiltották a jóté­kony gyűjtéseket, később elrendelték a temetők zárva tartását. Halottak napjától november 3-ig megtiltották a sírok díszíté­sét és kivilágítását, illetve az árusítást a te­mető környékén. A lakosság, sőt, a kórhá­zak is csak október utolsó hetétől juthattak hozzá a hadiszappannál sokkal magasabb zsírtartalmú és valóban fertőtlenítésre al­kalmas kálium- és nátronszappanokhoz. Azt azonban nem sikerült megoldani, hogy a fővárosi vízvezetékek éjszaka is használ­hatók legyenek, pedig a lázcsillapításhoz ez fontos lett volna.47 Miután egyre több orvos és ápoló hunyt el influenzában, felvetődött, hogy követni kellene a párizsi és a koppenhágai példát és a betegek körül tevékenykedőket impreg­nált álarc viselésére kötelezhetnék. A bak­influenza-járvány (spanyol-betegség) ellen való védekezésről szóló 139.621/1918-X. polgármesteri rendelet. Főváros Közlöny 1918. október 25. 2078. old. 4r Főváros Közlöny 1918. november 1. 2093. old.; 1918. november 8.2125. old. 223

Next

/
Oldalképek
Tartalom