Utazás Karinthyából Epepébe I. - Budapesti Negyed 64. (2009. nyár)

"ifjúság, szerelem" - Géra Eleonóra: A spanyolnátha Budapesten

gyógyszer, illetve az orvosok és a betegek szállítására alkalmas járművek sem, ezért a főváros vezetése a belügyminiszterhez fo­lyamodott segítségért. A polgármester az illetékes minisztériumtól a mozik és mula­tóhelyek, egyetemek bezáratását kérte. Az említett létesítmények nyitvatartásának korlátozását sikerült elérni, de a bezáratá­sát nem. A mozik üzemeltetői a korlátozás miatti veszteségek elkerülésére inkább ön­ként bezártak október 13-ig. A kávéházak bezáratásának ötletét végül a bizottságok elvetették, mivel e létesítmények fontos szerepet játszottak a közétkeztetésben. Alaposabb takarítást írtak elő, a férőhelyek számát egyharmaddal csökkentették, s kora délután néhány órára szellőztetés és rendkívüli takarítás céljából bezáratták a kávéházakat.27 A kijelölt budapesti járványkórházak ha­mar megteltek, így a város vezetése a kato­nai hatóságokhoz fordult újabb ágyak, tel­jes pavilonok átengedéséért a Zita Kór­házban. Október 9-ig 1107 ágyat különített el a főváros az influenzabetegek kezelésé­re, de már csak 137 szabad hely volt, vagyis alig egy napra elegendő férőhely maradt szabadon. Nemcsak a szükséges járművek hiánya — mintegy napi 180-200 beteget kellett volna elszállítani -, hanem a beteg- szállítás nehézkes gyakorlata is akadályozta a legsúlyosabb esetek minél előbbi kórház­ba szállítását. A betegek szállításáról a Fő­város Fertőtlenítő Intézete gondoskodott, 27 A mozik és mulatóhelyek fokozottabb tisztántar­tásáról és szellőztetéséről szól a belügyminiszter 129.986/1918. B. M. számú rendelete. 28 Főváros Közlöny, 1918. október 15. 1988-2000. old. ehhez azonban a tiszti orvos előzetes engedélyére volt szükség. A telefonvonalak túlterheltsége miatt sokszor írásban kérték meg az engedélyt, emiatt a beteg két-há- romnapos késéssel kerülhetett be a kór­házba. A járványok továbbterjedésének meggátlásában fontos szerep jutott az úgy­nevezett egészségőröknek. Ok ellenőriz­ték, hogy a bejelentendő betegségek vala­melyikében szenvedő fertőzött lakásának ajtajára kikerült-e a figyelmeztető vörös cé­dula, illetve a családtagok valóban otthon tartózkodnak-e, nem járnak-e iskolába vagy hivatalba. A képzett egészségőrök tudták, hogy a fertőzött lakásába tilos belépniük, de többségüket behívták katonai szolgálat­ra. Az ideiglenesen alkalmazott, kapkodva kiképzett egészségőrök nagyobb része a belépési tilalmat nem tartotta be, s így más fertőző betegségek kórokozóit (pl. a skarlá­tét) vihették magukkal a legyengült szer­vezetű influenzások otthonába.28 A főpályaudvarra napi tíz-tizenkét kato­navonat érkezett, az utasok között nagy számú beteggel. A közvélemény és az or­vostársadalom jelentős része a katonaságot okolta a járvány behurcolásáért és elterje­déséért. A híresztelések szerint a román határról érkező katonavonatok szállították a legtöbb beteget Budapestre.29 A főváros vezetése többször tiltakozott a beteg kato­nák ide szállítása ellen, ígéreteknél többet azonban nem értek el.30 A felelősség áthárí­tásának kísérletéből fakadó feszültség jel­29 Főváros Közlöny 1918. október 15.1996. old. 30 Októberben a déli hadszíntérről szállított spanyolnáthás katonák miatt, majd a katonai kórházak Budapestre telepítése miatt tiltakoztak. A vidéki katonai kórházakból érkezők között a 219

Next

/
Oldalképek
Tartalom