Utazás Karinthyából Epepébe I. - Budapesti Negyed 64. (2009. nyár)
"ifjúság, szerelem" - Géra Eleonóra: A spanyolnátha Budapesten
lemezte mindvégig a katonai hatóságok és a civil szféra együttműködését a járvány elleni küzdelemben. Budapest vezetése nem vette figyelembe a már nyilvánvalóan vereséget szenvedett Osztrák-Magyar Monarchia katonai vezetésének kilátástalan helyzetét, a megoldandó problémák sokassá- gát. Hiába engedték át végül a teljes Zita Kórházat a polgári betegek számára, a város vezetősége a közvélekedés visszhangjaként elsősorban a katonaság polgári lakossággal szemben elkövetett „bűneit” hangsúlyozta: túl kevés orvos és gyógyszerész felmentése, beteg katonák szabadságolása és hazabocsátása, a legjobb fekvésű buda- hegyvidéki iskolák katonakórházzá alakítása. A városatyák többször kijelentették: kívánatos volna a katonákat távol tartani a fővárostól.31 A hiánygyógyszerekkel kapcsolatban pedig az a hír terjengett, hogy a katonaság bővében van a szükséges gyógyszereknek, de nem ad belőlük.32 A következőképpen foglalta össze a katonai hatóságokkal szembeni elvárásukat a járványbizottság egyik tagja: „[...] a háborús viszonyok folytán minden lezüllött, leromlott, a katonaság sok orvost, autót, kocsit és polgárt vett igénybe eddig tőlük, most kell, hogy kisegítse őket.”33 Október közepén a bécsi hadügyminisztérium ígéretet tett, hogy hat hétre szabadságolja a budapesti hatósági orvosokat, illetve polgári szolgálatra rendeli ki a többi, a fővárosban és környékén tartózkodó besorozott gyógyszerészt és orspanyolnáthások mellett tífuszban és vérhasban szenvedők is akadlak. Főváros Közlöny, 1918, november 8.2125-2127. old.; 1918, november 22. 2194. old. 31 A közlekedési eszközökön az erőszakos utasok Iegerőszakosabbika mindig katona. Főváros vost. Az időközben egyre inkább növekvő létszámú fertőzöttek ellátásához, kiszolgálásához azonban ez a 100 gyógyszerész és 150 orvos sem bizonyult volna elegendőnek. Végül a katonaság 45 orvost és hét gyógyszerészt engedett át a fővárosnak, többségüket azonban csupán félnapos szolgálatra rendelte ki. A hónap végére az átengedett orvosok száma 55 főre emelkedett, a gyógyszerészeké pedig 26-ra (közülük csak 12 fő rendelkezett oklevéllel). A félnapos szolgálatra kirendelt orvosoktól és gyógyszerészektől a katonai parancsnokság elvárta, hogy katonai kötelezettségeiket változatlanul teljesítsék.34 A járvány teljes időtartama alatt problémát jelentett, hogy a visszavonulás, majd a Monarchia szétesését követő zűrzavarban a katonai vezetők ígéreteiket csak részben, vagy egyáltalán nem tudták teljesíteni. A polgári lakosság és számos civil politikus élt a kiváló lehetőséggel és saját hibái, tehetetlensége leplezésére a vereségért okolt katonaságot tette meg bűnbaknak. A járvány elleni védekezés sikertelenségéért a főváros vezetése elsősorban a katonaságot, illetve a jó szóra nem hallgató, kultúrálatlan budapesti tömegeket hibáztatta. A katonaság az orvosokon, gyógyszerészeken és a kórházi férőhelyeken kívül egy ideig járműveket is biztosított a betegszállításhoz, a hiányzó autókat pedig rekvirálással pótolták. A betegen fekvő köztisztasági alkalmazottak munkájának elvégzésére katoKözlöny, 1918. november 1. 2098-2099. old. 32 Főváros Közlöny 1918. október 25. 2069-2070. old. 33 Főváros Közlöny 1918. október 25. 2071. old. 34 Főváros Közlöny 1918. november 1. 2094. old. 220
