Utazás Karinthyából Epepébe I. - Budapesti Negyed 64. (2009. nyár)
"ifjúság, szerelem" - Géra Eleonóra: A spanyolnátha Budapesten
tézmények és a gyárak, üzemek, szállodák vezetőitől arról, hogy hány megbetegedés fordult elő, ezek közül mennyi volt a tüdő- gyulladások és mennyi a halálozások száma. A súlyos helyzetre tekintettel az érintettek három napot kaptak a kért adatok benyújtására. A bejelentést elmulasztók számára 600 korona pénzbüntetést vagy 30 napi elzárást helyeztek kilátásba. A beérkezett jelentések alapján 1918. október 1-9. közötti periódusban az előző évihez képest tízszeresére nőtt a tüdőgyulladásban elhunytak száma (228 fő,23 ebből 84-en kórházban haltak meg), sőt, szeptember 23. után már az influenza megjelölést is alkalmazták.24 A Közegészségügyi Bizottság a határidő letelte után, október 9-én ült össze a kialakult helyzet elemzésére. Az ülésen megjelent tiszti orvosok javaslatára egyszerűsítették a betegek bejelentésének procedúráját, mivel az orvosok a megnövekedett beteglétszám mellett nem tudtak eleget tenni az adminisztrációs kötelezettségeiknek. A statisztikák alapján megállapították, hogy a fertőző betegség az egész fővárost érinti, a megbetegedések száma egyenletesen oszlik meg az egyes városrészek között. A jelentett betegek mintegy 90 százaléka a 14-35 éves korosztályból került ki, feltűnően sok volt közöttük a társadalom középrétegébe tartozó, s a nők szá23 Néhány oldallal később már 237 főről esik szó. Főváros Közlöny, 1918. október 15.1993. old. 24 Főváros Közlöny, 1918. október 4.1866-1869., 1884-1885. old. 25 Az úgynevezett pályaudvari misszió keretében különböző felekezetekhez kötődő nőegyletek tagjai fogadták a frontról érkező katonákat, különféle módon segítettek nekik. Vő. Géra Eleonóra: A Bethesda Kórház és a Filadelfia-diakonisszák. In: ma jóval meghaladta a férfiakét (az arány körülbelül 3:1-hez volt). Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy a legnagyobb tömegek az élelmiszerjegyeket osztó bizottságok helyiségei előtt verődtek össze, az adminisztrációs munkát éjjel végezték, a bizottsági tagok többsége pedig a társadalom középrétegéhez tartozó nő volt, de sokan álltak közülük kora reggeltől estig a hosszú sorokban is. Más úrinők a különböző jótékony nőegyletek képviseletében a zsúfolt pályaudvarokon fogadták a hadszíntérről hazatérő katonákat.25 Már a kortársak is úgy vélték, hogy a háborús gazdasági válság a társadalom középrétegét jobban megviselte, mint a szegényeket. A közölt adatok, arányok azonban csupán durva becslések, mivel a betegek egy részét soha nem látta orvos, feltételezhetően a szegények tartoztak ebbe a csoportba. Egyes leírások arról számoltak be, hogy a bejelentettnél öt-hatszor magasabb volt a fertőzöttek valós száma, de az óvatosabb becslések szerint is csupán a betegek negyedét látta orvos. A polgármester a járvány kihirdetése után elsőként a napilapok hasábjain és kiragasztott hirdetményekkel tájékoztatta a lakosságot a betegség tüneteiről és a szükséges teendőkről.26 Az orvosok, gyógyszerészek nagy része még katonai szolgálatát teljesítette, de nem állt rendelkezésre elég Reformátusok Budapesten. Tanulmányok a magyar főváros reformátusságáról. Szerk.: Kosa László. Argumentum-ELTE Művelődéstörténeti Tanszék, Budapest, 2006. II. köt. 960-965. old. 26 Bódy polgármester a belügyminiszter 127.530/1918. számú körrendeletével azonos tartalmú rendeletet adott kl a járvány elleni védekezésről. 218
