Utazás Karinthyából Epepébe I. - Budapesti Negyed 64. (2009. nyár)
"ifjúság, szerelem" - Géra Eleonóra: A spanyolnátha Budapesten
nyolnátha. Feltételezések szerint a betegséget a Távol-Keletről amerikai katonák vitték magukkal hazájukba, ahol a katonai támaszpontokról gyorsan továbbterjedt. Az európai kontinensre a tudomány mai állása szerint Franciaországon keresztül érkezett, és rövid idő alatt az Amerikában tapasztaltnál jóval kiterjedtebb járvány alakult ki. Spanyolország a világháborúban nem vett részt, ezért az államnak nem állt érdekében a járvány eltitkolása, mivel itt beszéltek először nyíltan a betegségről, erről az országról nevezték el. Dél-Franciaor- szágon keresztül Eszak-Olaszország felé húzódott a járvány, de Franciaországon keresztül hamarosan elérte Svájcot és Németországot is. Az influenza vírusához köthető első pandémia, vagyis a Föld csaknem minden szegletére kiterjedő - a Föld teljes lakosságának 20-40 százalékát érintő - járvány áldozatainak pontos számát máig sem ismerjük.2 Számos különböző adat látott napvilágot, abban azonban a legóvatosabb becslők is egyetértenek, hogy a járvány több áldozatot követelt (20-50 millió, esetleg 100 millió fő), mint ahányan a világháborús csatatereken elestek. Hozzávetőlegesen pontos statisztikákat készíteni utólag egyébként is lehetetlenség. Az emberiség a középkori nagy pestisek óta nem találkozott hasonlóan gyorsan terjedő és 2 A betegség különösen sok áldozatot szedett az őslakosok között (pl. Óceánia szigetlakói vagy az eszkimók körében), egész falvakat, népcsoportokat irtott ki, Az őslakók korábban nem találkoztak influenzavírusokkal, Így semmiféle védettségük nem volt ellene. Johnson, Niall P. A. S. - Mueller, Juergen D.: Updating the Accounts: Global Mortality of the 1918-1920 „Spanish" Influenza Pandemic. Bulletin of the History of Medicine, halálos kórsággal, így a háború zűrzavara, a sok nélkülözés és a politikai bizonytalanság mellett a tömeges megbetegedések köny- nyen pánikot válthattak ki a meggyötört lakosságból. A helyzet súlyosságát tovább fokozta, hogy nem sikerült pontosan azonosítani a kórokozót, sem a fertőzőmechanizmusát leírni. Ebben az időben a vírusok létezése még ismeretlen volt,3 így a tudósok különböző, eddig ismert vagy ismeretlen baktérium- törzseket (pl. Pfeiffer baktérium)4 gyanítottak a háttérben. Sok beteg a szövődményként fellépő bakteriális fertőzésbe halt bele, a szövetek mikrobiológiai vizsgálata után legtöbbször a streptococcus baktérium jelenlétét mutatták ki, így sokáig ezt a baktériumot gyanúsították. Tapasztalati úton azonban felismerték, hogy az ismeretlen kórokozók leginkább a levegőben terjednek, a zárt helyiségekben összezsúfolódott tömeg jelentős része rövid idő alatt megfertőződik. A tünetek a fertőzést követő egy-két napon belül jelentkeztek. Az úgynevezett spanyol betegség tünetei a mai influenzavírusokétól nem sokban különböztek, komplikációmentes esetben a láz a harmadik-negyedik napon lement, és a beteg a gyógyulás útjára lépett. Súlyosabb esetekben a láz magasra szökött, a beteget erős végtagfájdalmak kínozták, aránylag 2002.1. sz. (Spring) 105-115. old., Fővárosi Közlöny, 1918. december 20. 2323. old. A továbbiakban: Főv. Közi.; Taubenberg, Jeffery K. - Reid, Ann H. - Fanning, Thomas G.: Das Killervirus der Spanischen Grippe. Spektrum der Wissenschaft, April 2005. 52-60. old. A továbbiakban: Taubenberg—Reid—Fanning, 2005. 3 Az influenzavírust 1933-ban mutatták ki először. 4 Főváros Közlöny, 1918. november 8. 2130. old. 209
