Utazás Karinthyából Epepébe I. - Budapesti Negyed 64. (2009. nyár)

"ifjúság, szerelem" - Géra Eleonóra: A spanyolnátha Budapesten

gyakran léptek fel szövődmények. Ez legtöbbször hurutos tüdőgyulladás vagy mell- hártyagyulladás volt. Nehezítette a betegség felismerését, hogy az influenza által kiváltott hurutos tüdőgyulladás tünetei nagyfokú hasonlóságot mutattak a kiütéses tífuszban szenvedők hurutos tüdő- gyulladásával. A 20-40 évesek korcsoportjába tartozó, egyébként teljesen egészséges felnőttek körében a spanyolnátha gyorsan vérzéses tüdőgyulladássá alakult. A későbbi kutatások szerint a vérzéses tüdő- gyulladás a szervezet fokozott immunválaszának következménye, melynek során a beteg védekezőrendszere elpusztította a tüdőszöveteket. Az idősebbek vagy a krónikus betegek halálát inkább a másodlagos fertőzésként fellépő bakteriális tüdőgyulladás okozta. Az idősebbek viszonylagos védettségét egyesek azzal magyarázzák, hogy ők talán védettséget szereztek az 1889/1890-es járvány idején.5 A háború utolsó évében kialakult szappanhiány tovább rontotta a helyzetet, nem tudni, az úgynevezett háborús szappan mennyire pusztította el a mikrobákat, de az Euró- pa-szerte ajánlott meleg vizes kézmosás biztosan nem használt. Az európai sajtóban, egy svájci orvos félreértett információi alapján, futótűzként terjedt el az a rémhír,

5 Budai József, dr.: Influenza—madárinfluenza. Fenyeget-e pandémia? Lege Artis Medicinae,

2005. 3. sz. 207-209. old. A továbbiakban: Budai, 2005. Főváros Közlöny, 1918. október 4.

1885. old., Taubenberg—Reid—Fanning, 2005.

6 Főváros Közlöny, 1918. október 15.

1991-1992. old.; 1918. október 18. 2041. old.; A járványbizottság egyik orvostagja még december elején is határozottan állította, hogy tüdőpestisről van szó. Főváros Közlöny, 1918. december 13. 2289. old.

hogy valójában tüdőpestisről van szó. Magyarországon a járványügyekben elismert szaktekintély Korányi Sándor cáfolta ugyan az alaptalan híresztelést, de a szóbeszéd később is rendszeresen szárnyra kapott.6

E bizonytalanság és a biztos gyógymód hiányában egyetlen, több évszázad alatt kipróbált védekezési módszer maradt, a fertőzöttek minél szélesebb körű, szigorú hatósági intézkedésekkel foganatosított elkülönítése, a különböző csoportosulások megakadályozása. A tömeghisztériától tartó hatóságok azonban világszerte óvakodtak attól, hogy a háborúból és a politikusokból kiábrándult lakosság elé tárják a spanyolnátha-halálozás valódi adatait, igyekeztek a számokat lehetőség szerint szépíteni.7 Az állami hatóságok képviselői a már említett okokból nem merték az emberek szabad mozgását a végletekig korlátozni, a nagyvárosok és a modern tömegközlekedés korában ez amúgy is óriási erőfeszítéseket igényelt volna. Az élelmiszerellátás és más szükségleti cikkek beszerzési nehézségeit a jegyrendszer bevezetésével próbálták enyhíteni. Az emberek órák hosszat sorban álltak a különböző elosztóközpontokban, e sorok valóságos melegágyai voltak az influenzának. Az újabb korlátozó intézkedések, még ha a lakosság érdekében történtek is,

7 Az adatok bizonytalanságára egy példa: Budapest Székesfőváros Statisztikai Évkönyve adatai alapján 1918-ban 26 250 spanyolnátha-esetet jelentettek, a Fővárosi Közlöny ezzel szemben 1918. október 1-je és december 13-a között 34 663 bejelentésről (megh. 2762) adott hírt. Budapest Székesfőváros Statisztikai Évkönyve XII. 1913-1920. Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala, Budapest, 1923. 150. old. A továbbiakban: BSzSÉ 1913-1920. Főváros Közlöny, 1918. december 20.2322. old.

210