Utazás Karinthyából Epepébe I. - Budapesti Negyed 64. (2009. nyár)

A református kollégiumtól Ferencvárosig - Jakab Réka: Egy zsidó órás a református Ókollégium udvarán

1799-ben Pápa Belső- és Külsővárosban 119 zsidó családot írtak össze,6 1804-ben pedig már 162 családot, akik családtagjaikkal együtt 676 főt tettek ki,7 a háztartásban élő idegenekkel együtt mintegy 850-900 fős közösséget alkottak.8

A Pápán lakó zsidóság 19. század közepi társadalmi és demográfiai helyzetéről legteljesebb képet nyújtó fennmaradt forrás az 1848-ban készült összeírás.9 Magyarországon a zsidó lakosság külön számbavételére először a Mária Terézia által az örökösödési háború idején rendkívüli hadiadóként bevezetett, majd II. József korától türelmi adóként szedett pénz mértékének megállapítása okán került sor, amelyet - az adó

1846- ban történt eltörléséig - 5-10 évente megismételtek. Ezek az adatsorok tájékoztatnak leginkább az egyes vármegyék, illetve települések zsidó lakosságáról.

Pápa város teljes népességére, azon belül a zsidóság számarányára vonatkozóan

1847- ből vannak adataink:

6 MOL P1216 Az Esterházy család pápai uradalmának iratai, capsa 61, nr.113.

7 Uo.

8 VeML IV.1 .h Pápa város 1804-es összeírása, izraelita felekezethez tartozók.

9 Az összeírás elemzését lásd: Jakab, 2006. 95-105., 114-122. old.

10 A zavargásokra lásd Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak 1848/49-ben. In: Tanulmányok Veszprém megye múltjából. Szerk.: Kredics László. Veszprém Megyei Levéltár, Veszprém, 1984. 373-374. old. Az összeírást a járási főszolgabíró,

1. táblázat A zsidó lakosság száma Pápán és Veszprém megyében 1847-ben

Pápa város lakossága

12332

Zsidó háztartások

601

Zsidó lakosság (%)

2947 (24%)

Veszprém megye zsidó lakossága

9169

A pápai zsidók a Veszprém vármegyében lakó zsidóság közel egyharmadát tették ki. Az egy évvel későbbi adatok lényeges eltérést, növekedést vagy csökkenést nem mutatnak, a város lakosságának egynegyedét továbbra is a zsidó lakosság alkotta.

A kifejezetten csak a zsidó lakosságot számba vevő 1848-as összeírásra már egy belügyminiszteri leirat alapján került sor, melynek indítéka a forradalom nyomán az egyes városokban jelentkező zsidóellenes hangulat és a kitört zavargások miatt megbomlott közrend helyreállítása volt.10 Az

egy esküdi, a zsidó község jegyzője, valamint a város polgármestere és jegyzője írta alá. A belügyminiszteri utasítás nem található meg a VeML-ben, szövegét kiadta: A Zala megyei zsidóság történetének levéltári forrásai 1716-1849.

S. a. r.: Németh László. Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg, 2002.177-178. old. Az összeírás elrendelésének okairól és hátteréről lásd: Haraszti György: Az 1848. évi magyarországi zsidóösszeírás háttere és mozgatórugói. In: Uő.: Két világ határán. Múlt és Jövő, Budapest, 1999.185-219. old.

19