Utazás Karinthyából Epepébe I. - Budapesti Negyed 64. (2009. nyár)
A református kollégiumtól Ferencvárosig - Jakab Réka: Egy zsidó órás a református Ókollégium udvarán
Bár a Karinthyak által választott felejtési stratégia megakadályozta a család származásának generációk közti közvetlen átörökítését, a család történetének teljes képéhez hozzátartozik a zsidó múlt, pontosabban annak a közegnek a megismerése, melybe még a kitért apa, Kohn József is beleszületett.3 Hogy mindezt átlássuk, vizsgálnunk kell, milyen arányban volt jelen a zsidóság Magyarországon. Hol telepedtek meg, a társadalmi élet mely színterein voltak jelen, és honnan szorultak ki? Hogyan élt az Esterházyak földesúri védelmét élvező, nagyszámú és erőteljesen tagolt, viszonylag szabad zsidó közösség a 19. század közepi Pápán? Tagjai miből éltek, hogyan igazgatták közösségüket, hogyan viszonyultak a többségi társadalomhoz, a város intézményeihez? Milyen nyelven érintkeztek, hogyan hatott rájuk a társadalmat mindinkább öntudatra ébresztő, a hazafiasságot egyre inkább hangsúlyozó reformkori szellemiség, majd a hazafiságot ténylegesen próbára tevő forradalom és szabadságharc? írásunkban ezekre a kérdésekre keresve választ, megpróbáljuk bemutatni azt a dunántúli városi közeget és a benne élő zsidó közösséget, melyben Kohn Lipót felnevelte gyermekeit, és amely közegből kilépve a Kohn—Karinthi család egy generációval később — miután a pápai zsidó közösséghez 3 Legutóbb erről lásd: Lugosi I. m. 4 Kapossy Lucián: Pápa város egyetemes leírása. Pápa, 1905.197. old. 5 Hudi József: A pápai zsidó község és önkormányzata 1748-1848. In: ...és hol a vidék zsidósága?... Történeti és néprajzi tanulmányok a falusi, mezővárosi zsidók és nemzsidók fűződő kapcsolatai megszakadtak — már a pesti evangélikus közösség tagjává vált. Népesedési viszonyok A mezővárosokra nem vonatkozó letelepedési tilalom és a 18. század közepétől folyamatos betelepülések nyomán Pápa városban alakult ki Veszprém vármegye legnagyobb zsidó közössége, mely egy évszázad múlva, amint a Kohn családot is tartalmazó 1848-as összeírás is mutatja, csaknem elérte a háromezer főt, és egészen a vészkorszakig megmaradt a megye legnépesebb közösségének. A pápai zsidó közösség kialakulását és folyamatos növekedését a földesúrtól, Esterházy Ferenctől kapott oltalomlevél segítette. Az 1748-ban kelt oklevélben foglalt kiváltságok alapján jött létre a hitközség a korábbi években beköltözött zsidóság intézményeként.4 Ekkor 16 zsidó család élt a városban.5 Az első ismert pápai zsidó lakos Lőwy Sámuel uradalmi pálinkafőző volt. A városba települők a Belső- és Alsóvárost összekötő Salétrom utcában telepedtek le, itt volt imaházuk, halottaikat pedig a kálvárián lévő régi temető oldalában temették el. 1752-ben már 18, 1785-ben 86 család, összesen 460 fő élt a városban, és korszakunk végéig folyamatosan nőtt a közösség. együttéléséről. Szerk.: Deáky Zita-Csoma Zsigmond-Vörös Éva. K. n„ Budapest, 1994. 40. old. A közösség demográfiai viszonyaira lásd: Jakab Réka: Pápa város zsidó társadalma a XIX. század első felében. Acta Papensia, 2006/1-4. 95-122. old. A továbbiakban: Jakab, 2006. 18
