Házak, lakások, emberek - Budapesti Negyed 63. (2009. tavasz)
A polgári lakás: ideál és valóság - Bácskai Vera: Egy jómódú pesti polgárcsalád lakásviszonyainak stációi
nek,19 lehetséges, hogy meghívta a zenészeket vagy barátait muzsikálni. Mannó halála után lányai - a Bécsben élő Mária, Dumba Miklósné, a Pesten lakó Zsófia, Joannovics Miklósné, és Pelágia - 1896-ban nagystílű átalakítást tervezett a család által lakott I. emeleten, egy valóban nagypolgári lakás kialakítását célozva az igénytelen homlokzatú házban, a Király utca Nagykörúthoz közeli részén, elegánsnak korántsem mondható miliőben. Fennmaradt ennek az átalakításnak a különböző helyiségek funkcióját is feltüntető 21 tervrajza. A tervező az emeletet a kert felé csaknem kétszeresére terjesztette ki (a II. emelet méretei változatlanok maradtak), és ennek az új szárnynak a kertre néző közepén alakította ki a reprezentációs helyiségeket: egy kb. 37 négyzetméretes szalont, ugyanekkora ebédlőt, valamint egy kb. 100 négyzetméteres teraszt. A reprezentációs helyiségek részben a teraszról, részben az a udvaron, a Király utcai szárnyból, illetve lépcsőházból induló, fedett, loggiaszerű folyosóról voltak megközelíthetők, az ebédlőből ajtó nyílt a jobboldali folyosón fekvő konyha, illetve az ahhoz a kert irányába csatlakozó mosogató helyiség és éléskamra felé. A jobboldali folyosó terasz felőli részén az éléskamrához még egy vasalószoba és egy mosókonyha csatlakozott. A konyha Király utca felé eső oldalára helyezték az udvarra néző cselédebédlőt is. A szalontól balra, a függőfolyosóról nyílt egy hatalmas, 82 négyzetméteres ruhatár: 19 BFLXI. 1136.12. doboz. 20 Szilárd fia 1888-ban meghalt. tehát minden adottság megvolt a nagy, reprezentatív vendégfogadáshoz. A ruhatár mellett található 3 cselédszobából ítélhe- tően, ehhez megfelelő számú személyzet is rendelkezésre állt. A cselédszobák mellett, még mindig az újonnan épített szárnyban alakították ki a csaknem 25 négyzetméteres fehérruha (azaz ágy- és asztalnemű tárolására szolgáló) raktárt. A régi szárny Király utcára néző oldalán 5 egymásba nyíló szoba helyezkedett el. Feltüntettek egy ablak nélküli, az egyik előszobából is megközelíthető hálószobát (feltehetően alkóv volt), ehhez csatlakozott a szobából és az előszobából megközelíthető „kamrák” feliratú helység, és az ugyanabból az előszobából nyíló ezüstkamra. Volt még egy, külön előtérből megközelíthető, udvarra néző hálószoba az épület baloldalán, hozzá csatlakozott a lakás egyetlen fürdőszobája, bejárattal a fehérneműraktárhoz. Ugyanebből az előtérből nyílott az ablaktalan irattár, valamint 2 kamra. A fentieken kívül négy, udvarra néző, a lépcsőházból jobbra és balra nyíló előszobából megközelíthető vendégszoba is szerepel a tervrajzon. Bár az egymásba nyíló szobákon, valamint a fedett átjárón és a függőfolyosón át a hatalmas lakás átjárható volt (ha valóban a tervnek pontosan megfelelően alakították ki), úgy tűnik, valamelyest elkülönült a Joannovicsék és a Pelágia által használt lakrész. Legalábbis erre következtehetünk abból, hogy Pelágia hagyatéki eljárásának irataiban az 1. emelet 1. és 2 számú, a teljes emeletet magába foglaló lakás használati jogáról rendelkezett. 21 BFL XV. 17/d. 329/34084. A tervet Tóth Sándor építőmester szignálta. 75
