Házak, lakások, emberek - Budapesti Negyed 63. (2009. tavasz)

A polgári lakás: ideál és valóság - Bácskai Vera: Egy jómódú pesti polgárcsalád lakásviszonyainak stációi

A két lakrész ezek szerint a lépcsőházból balra és jobbra nyíló előszobából külön is megközelíthető volt. 1898-ból fennmaradt a reprezentációs helyiségek módosított tervrajza. A kert felé néző szárnyon, a folyosó felől középre ke­rült a 78 négyzetméteres ebédlő, ahhoz csatlakozott a kert felé egy 46 négyzetmé­teres télikert, amely az 52 négyzetméteres teraszra nyílt. (A reprezentációs helyiségek hatalmas méretét bizonyítja, hogy a hábo­rúban súlyosan sérült ház újjáépítése során, 1950-ben, helyükön az akkori tulajdonos, Szentpály Miklós két, nagyméretű haliból, nagy, teraszra nyíló szobából, előszobából, konyhából, kamrából, fürdőszobából és WG-ből álló lakás kialakítására kapott en­gedélyt.)22 A 13 szobás + három cselédszobás lakás - nem is beszélve a kiegészítő helyiségek­ről - valóban nagypolgári, és még csak nem is akármilyen nagypolgári szint, különösen egy Király utcai bérházban. Sajnos a beren­dezésnek csak kis részéről, Joannovicsné két lakószobájáról maradt fenn leltár, en­nek bútorzata inkább szerény polgári jómó­dot, mint fényűző környezetet sejtet. 22 Uo. Ugyanezen terv szerint a ház Király utcai szárnyán, a lépcsőház baloldaláról nyíló előszobából két kétszobás, fürdőszobás, konyhás, kamrás lakást alakítottak ki. A második előszobát, valamint a kiszolgáló helyiségeket az egykori vendégszobák átalakításával nyerték. 23 Unokahúga férjét, Szentpály Miklóst bízta meg szőlők vásárlásával. A levelezésből az is kitűnik, hogy anyagilag is támogatta a Szentpály családot, mielőtt a szülők elváltak. BFL XI. 1136. 142. doboz. 1902-ben bekövetkezett halálakor hagyatéka 2 155 000 koronát, ingóságainak értéke Vajon mi késztethette a Mannó örökösö­ket ilyen pazar otthon kialakítására? 1896-ban a három örökös közül csak a hajadon Pelágia, valamint Zsófia lakott a házban, férjével Joanovics Györggyel. A harmadik lány, Mária, Dumba Miklós vál­lalkozó, politikus, az osztrák képviselőház, majd felsőház tagja, neves műgyűjtő és me­cénás felesége, Bécsben élt, a Parkringen álló fényűző Dumba-palotában. (Lehetsé­ges, hogy éppen ő volt a terv kiötlője). Pelágia - az 1900-as évek levelezéséből, valamint 1917-ben kelt hagyatéki leltárá­ból következtetve - igen gazdag, agilis, va­gyonát ingatlanvásárlásokkal és spekuláci­ókkal növelő hölgy volt,23 egyedülálló nő létére aligha élhetett ilyen nagyvonalú tár­sadalmi életet. Vagyonos és jelentős köz­életi személyiség volt viszont Joanovics György: képviselő, nyelvtudós, a Tudomá­nyos Akadémia levelező, majd tiszteleti tagja, ekkor már nyugalomba vonult kul­tuszállamtitkár. Maga is földbirtokos, emellett felesége révén részese a Mannó- örökségnek és a birtokukban levő házak nem csekély bérjövedelmének.24 A repre­zentatív társasélethez megfelelő számú önmagában 812 000 koronát tett ki. 24 Felesége vagyona - amelyet 1901-ben rá testált - 10 716 000 koronát tett ki, az ingóságok értéke ebből 1485 koronát, azaz nagy összeget tett ki, a leltárban felsorolt bútorok mégis talán csak a stafírungba kapott szerény nappali és hálószobát reprezentálnak. A leltárban szerepel még két nagy könyvszekrény és 150 kötet tudományos és szépirodalmi könyv, ezek alighanem a férjéé lehettek. (Egyébként végrendeletében testált Ferenczy Károly festőre és gyermekeire is.) BFL XI. 1136.13. doboz. 76

Next

/
Oldalképek
Tartalom