Házak, lakások, emberek - Budapesti Negyed 63. (2009. tavasz)

A polgári lakás: ideál és valóság - Bácskai Vera: Egy jómódú pesti polgárcsalád lakásviszonyainak stációi

passzíva terhelt) — nem nevezhető nagypolgárinak, inkább a jómódú középpolgárság felső rétegének lakásviszonyait tükrözi. Összehasonlítva a Gyáni Gábor által vizsgált 12 nagypolgári, illetve felső középosztályi hagyatéki leltárral,16 a lakás méretei megütik a Gyáni által vizsgáltak átlagát, a 70 leltári tétel17 (ami 114 darab bútort jelent), jelentősen, értékük18 kisebb mértékben elmarad amazokétól. Ez talán a leltározás hiányosságának tulajdonítható, mert egyetlen dísztárgy, világító eszköz vagy értékesebb szőnyeg nem szerepel benne. Viszont a Gyáni által vizsgált családok egyikének sem volt olyan gazdag könyvtára, mint Mannónak: a leltározó nappali szobájában „900 kötet különböző régi tudományos és szépirodalmi könyvet” regisztrált. Sajátos adalék Mannó életstílusához a két különböző szobában is található hangjegyállvány, hiszen hangszer nem szerepel a leltárban. Ez akkor is elgondolkoztató, ha feltételezzük, hogy lányának volt zongorája (megörökölhette akár a nagynénjétől is), ahhoz viszont nem volt szükség hangjegyállványra. Ismeretes, hogy István zeneszerető volt, hiszen pártoló tagja volt a Nemzeti ZenedéA Király utca 57. számú ház emeleti

alaprajza

1896

Budapest Főváros Levéltára

„...a függőfolyosóról nyílt egy hatalmas, 82 négyzetméteres ruhatár. ”

16 Gyáni Gábor: Polgári otthon és enteriőr Budapesten. In Hanák Péter (szerk.): Polgári lakáskultúra a századfordulón. Társadalom és Művelődéstörténeti Tanulmányok 10. Budapest, 1992. 34-39. old.

ír Ez a szám csak a lakberendezés és az ezüsttárgyak tételeit jelzi, az ágy-asztalnemű és ruházat tételeit nem vettem figyelembe, is A berendezési tárgyak értéke 1080, az ezüsttárgyaké 779, a könyveké 360, összesen 2218 forintot tett ki.

74