Házak, lakások, emberek - Budapesti Negyed 63. (2009. tavasz)
Palota és villa - Gál Éva: Lakás vagy nyaraló?
bronzszobrokkal, amelyek nagy része Stróbl Alajos alkotása volt) A Wörner-nyaralóhoz és az Apostol utca 11. szám alatti villához hasonlóan kevés adatunk van a Kéler fivérek által az 1900-as évek első felében építetett villákról. Az akkor még névtelen Cserje utca 15. és Fájd utca 2. szám alatt található, egyetlen hatalmas, eredetileg a Szemlőhegy utcáig lenyúló, csaknem 2500 négyszögöles, panorámás telken egy nagyobb, kastélyszerű és egy kisebb, egyemeletes nyaraló kapott helyet. A kettőt negyedköríves, fedett folyosó kötötte össze. (A két épület ma is áll, de a második világháború után erősen lepusztult, miután több lakásra osztották fel és évtizedeken át elhanyagolták. Újabban azonban mindkettőt szépen rendbe hozták. A kert mindamellett nem volt helyreállítható, mert a telek Szemlőhegy utcai alsó részét már régen leválasztották.) A nagyobb épület volt Kéler Napoleon építészé. Ezen - a Bierbauer-cikkben közölt alaprajz szerint - a délkeleti oldalon kilátótornyot létesítettek. A földszinti (a kert felől magasföldszinti) fő épületrészben a központi fekvésű ebédlőből kelet felé egy csak elől nyitott veranda, észak és dél felé szimmetrikusan két-két nagyobb és egy-egy kisebb lakószoba nyílt. Az utcai, azaz a nyugati frontról nyíló bejárat két oldalán kapott helyet a fürdőszoba, illetve a WC, az északnyugati oldalon a konyha és a kamra, a délnyugatin 13 Alpár Ignác rózsadombi épületeinek ismertetését lásd Gál Éva: Alpár Ignác három rózsadombi villája. In: Vadas Ferenc szerk.: Romantikus kastély. Tanulmányok Kománk Dénes tiszteletére. Budapest, 2004. Hild—Ybl Alapítvány, még egy félig nyitott veranda. A bejárati lépcsőházból vezetett fel a lépcső a felső, tetőtéri szintre, amelynek közepén egy kelet felé hármas árkáddal záródó veranda (előtte egy keskenyebb, balusztrádos erkéllyel, mögötte még három szobával) helyezkedett el. A magasfóldszinten, a kerti oldalon, az ebédlőből is fedett veranda nyílt, amelyből egy igen nagy, ellipszis alakú nyitott teraszra lehetett kilépni; erre két oldalt a kertből egy-egy lépcső vezetett fel. Kéler Zoltán ügyvéd nyaralója ennél lényegesen kisebb volt: két szintjén összesen öt szoba és néhány mellékhelyiség (köztük egy fürdőszoba) fért el. A cselédség és a kertész lakhelye mindkét épületben természetesen az alagsorban kapott helyet, a pincékkel, mosókonyhával stb. együtt. Nagyon dicsérendőnek tartotta Bierbauer az épület víztakarékosságot szolgáló csatorna-berendezéseit is. A két csatornahálózat egyike a WC-k szennyvizét vezette el, a másik egy külön pöcegödörbe juttatta el a fürdőszobák, mosdóasztalok szennyvizét és a tetővízet, amelyet aztán egy iszapfogón átengedve a kert öntözésére használtak14. Hogy miképpen éltek a Rózsadombon kialakult villanegyed első lakói, arról van egy autentikus forrásunk: Müller József fizikatanár unokájának visszaemlékezése. H. Boros Vilma 1898-ban már az Áldás ut435-447. old. h A Kéler-villák ismertetését lásd Bierbauer István idézett cikkében, Építő Ipar, 1906. 406-407., 416-417. old. 62
