Házak, lakások, emberek - Budapesti Negyed 63. (2009. tavasz)

Palota és villa - Gál Éva: Lakás vagy nyaraló?

A Zárda utca felső szakaszán az új házak többségét ugyancsak tanárok vagy tanítók építtették. A 39. szám alatt 1883-ban felépült emeletes villa Göőz József polgári iskolai igazgatónak kezdettől fogva állandó lakóhelyéül szolgált. A 41. szám alatt Valló Mihály tanító, a 43. szám alatt Gyulay Béla polgári iskolai igazgató villája állt. A túloldalon a 46., 50., 52.,54., 60. szám alatt is pedagógusok építkeztek. Az akkori villák közül átalakítva, de még felismerhetően ma is megvan Kafka Károlyné fővárosi tanítónő 52-54. szám alatti földszintes háza (kertje ma a védett budapesti kertek közé tartozik).

Sok pedagógus akadt más rózsadombi vidékek ingatlantulajdonosai között is. Az akkori Mész utcában Gyertyánffy István taní- tóképezdei igazgató, Miklós Gergely polgári iskolai tanárképezdei tanár, Czeiner József főgimnáziumi tanár, Srevitzer Lajos fővárosi igazgató tanító, Oherolly János tornatanár birtokolt házat. A Szemlőhegy utca 13. sz. alatt dr. Váczy János főgimnáziumi tanár, irodalomtudós, a 17. sz. alatt Farkas Elek tanító építkezett (felesége is tanítónő volt). Az utóbbi villa ma is áll, óvodává átalakítva.

Hasonlóképpen szembeötlően nagy volt az új rózsadombi villanegyed háztulajdonosai közt az építészek száma (egy részük nem magánépítészként, hanem minisztériumi alkalmazottként gyakorolta hivatását). Az elsők egyike volt Habicht Károly műépítész, aki a Füge utca 1. számú telken építtette fel ma is álló impozáns, emeletes villáját.

A közelben, a Mész utca 11. szám alatt Nagy Virgil építész, műegyetemi tanárnak volt villája. A külső Oszlop utcában Jakab Dezső építkezett a 20. század első évtizedében (a szecessziós épület ma is megtalálható a Keleti Károly utca 29. számú ház kertjében). A Rózsadomb keleti lejtőin villatulajdonos építészek között ott találjuk Alpár Ignácot, Feszi Lászlót, Almási Balogh Lórántot, Málnai Bélát, s a ma már kevésbé ismertek közül Virágh Andort, Földes Edét, Haas Gyulát, Kéler Napóleont, Mirgay Gyulát, Petrik Jenőt, Répássy Miklós „királyi építészt”. A Berkenye utca 3. sz. alatt Schulek Frigyes építész feleségének volt villája.

Az 1910-es évekre már több százra szaporodott rózsadombi villák illetve nyaralók tulajdonosai között természetesen sok más foglalkozás képviselői is megtalálhatók voltak: ügyvédek, orvosok, mérnökök, kereskedők, magán- és köztisztviselők, kisebb számban gyárosok, művészek stb.

Dr. Kresz Géza, a mentőszolgálat megalapítója Józsefhegy utcai kertjében tartott mulatságról fotó is készült. Az ismert orvos annyira kedvelte a rózsadombi „birtokát”, hogy amikor 1900-ban nemességet kapott, a „szemlőhegyi” előnevet vette fel.

Milyenek voltak az ekkoriban épült villák vagy családi házak és nyaralók?

Akadtak közöttük kisebbek és nagyobbak, földszintesek és emeletesek (olykor kétemeletesek), különféle stílusokban megformált — úgynevezett svájci stílusú, továbbá historizáló, ritkábban szecessziós stílusú (vagyis akkor modernnek számító) vagy akár teljesen jellegtelen - épületek, de közös jellemzőjük volt, hogy szabadon álltak, kisebb-nagyobb (de inkább nagyobb) kertekben, amelyeket a tulajdonosok az idők folyamán sok esetben parkká tudtak fejleszteni. Szinte mindegyikhez tartozott veranda, terasz vagy legalább tisz48