Házak, lakások, emberek - Budapesti Negyed 63. (2009. tavasz)
Bérlőktől (és albérlőktől) a lakóközösségig - Nagy Ágnes: Lakóközösség kontra háztulajdonos, házmegbízott kontra házfelügyelő: Osztályharc a bérházban
Lakóközösség kontra háztulajdonos: Bérházvilág a kommunista sajtóban 1945. decemberében a Szabad Nép egyik újságírója, „B. É.” egy általa meg is nevezett VII. kerületi bérházban, a Garay utca 20. szám alatti lakóházban támadt társadalmi összeütközésnek szentelt cikket.50 Az írás azt a történetet beszéli el, hogyan jutottak el a ház lakói konfliktushelyzetük megoldásához: a háztulajdonos rendőrségi feljelentéséhez. A ház néven nevezett tulajdonosa, dr. Valér (Weisz) Márton által a lakók ellen elkövetett tettek már sokasodtak: a „háziúr” az ostrom után a háborús károkat szenvedett tető helyreállítása helyett a meglévő cserepeket rakatta át oly módon, hogy nővére lakása biztonságba kerüljön, más lakóknak kárt okozva; 1945 januárjában kétszer szedte be a házbért; egyik bérlőjének lakásából elvitette a tűzhelyet; nyilas házmesterét nem adta a hatóság kezére. Mindennek betetőzéseként pedig - a lakók megfélemlítésével, illetve mellőzésével - saját magát választatta meg házmegbízottnak. Ily módon a cikk tálalásában a ház mintegy a reakció szigete maradt: „Mintha a demokrácia ezt a házat elkerülte volna. Védelem? Házmegbízott?” A lakók azonban a cikk üzenete szerint minden elnyomás ellenére is rátaláltak a helyes cselekvésre - panaszukkal a Szabad Nép\\zz fordultak: „A lakók végre megelégelték. Levelet írtak a Szabad Néphez: [...] Jöjjön ki valaki hozzánk, nézze meg helyzetünket. Kimentünk. Ma a rendőrségen felje50 B. É.: Háziúr az újjáépítési kölcsönből leszedette a háztetőt. Szabad Nép, 1945. december 20., 3. old. lentés fekszik dr. Weisz Valér Márton úr ellen.” Ugyancsak a „B. E.” monogram mögött rejtőző cikkíró, a jelek szerint a Szabad Nép bérházlépcsőházakból tudósító munkatársa egy hónappal korábban, 1945 novemberében egy külső-terézvárosi bérháztömböt, a Szinyei Merse utca, a Kmety utca, a Bajnok utca és a Szondi utca által határolt tömböt derítette fel.51 „B. E.” otthonosan mozgott a bérházbeli osztályharc világában: az újságolvasó ezúttal is a háztulajdonos és a demokratikus lakóközösség összeütközésének eseteiről értesülhetett. A cikkíró ugyanis nemcsak arról számolt be, hogy a tömb kommunistái hogyan segítik a lakók életét, hanem a bérház életét szervező osztályellentétről, a „dolgozó lakókkal” - általános szintre emelve az „országgal” - nem tartó háztulajdonos és az őt szolgáló házfelügyelő, a szembenálló oldalon pedig a kommunista házmegbízott és a lakók osztályharcáról is: „A Szinyei Merse utca 14-ben nem sváb a háziasszony. De méltó- ságos asszony. Ha beszél is magyarul, nem érez együtt a dolgozókkal, az országgal. [...] Házmestere őt szolgálja. Ennek az embernek, aki eddig csak azzal tüntette ki magát a házban, hogy leszaggatta a kommunista plakátokat - ennek írta a méltósá- gos asszony, hogy a kommunista házmegbízottat majd kirúgatja. De a méltóságos asszony téved. Nem ő fogja a házmegbízottat kirúgni. Fordítva lesz. A méltóságos asszony háromszobás lakása üresen áll a házban. O maga penzióban lakik. És a kommunisták lépéseket tettek, hogy sokgyer51 B. É.: Ahol a lakók bátran néznek szembe a téllel. Szabad Nép, 1945. november 30., 2. old. 179
