Házak, lakások, emberek - Budapesti Negyed 63. (2009. tavasz)
Bérlőktől (és albérlőktől) a lakóközösségig - Nagy Ágnes: Lakóközösség kontra háztulajdonos, házmegbízott kontra házfelügyelő: Osztályharc a bérházban
gemmei együtt örökre elnémítsanak.”44 Az ellene „feljelentéssel és panasszal” élő nyolc lakó közül, akik öt lakásból adták aláírásukat, hárman valóban már a házmester 1937-es alkalmazását megelőzően is a ház lakói voltak, 1937-ben kettő, öt illetve hat éve. Nyilván nem véletlen, hogy a házmegbízott Steiner (utóbb Szendrődi) Ödön szintén a legrégebbi lakók egyike volt. Ahogy vallomásában ő is állította, „a nézet- eltérések Tury Páléknak a ház rendje körüli ténykedései kapcsán merültek fel. Saját fülemmel hallottam, hogy ilyenkor kölcsönös gorombáskodások történtek. A veszekedések főleg asszonyok között történtek.”45 Az 1945-ös feljelentés elsősorban a házban élő nők közötti összeütközések eseteit, illetve női lakókat ért sérelmeket sorol elő. A házfelügyelőnő a feljelentés szerint Singer Pálnét „állandóan zsidózta, kuplerosnénak nevezte”; általában szidalmazta a zsidó nőket, konkrétan pedig Stern József bérlő lányát, Stern Évát; ugyancsak ő „Stern Józsefnét ütötte meg egy mosókonyha feletti vita hevében”, míg férje Ruff Ferencnét „egy szóváltásból kifolyólag úgy meglökte, hogy elesett”. A házfelügyelő védekező beadványa szerint ezek a csetepaték olyan keretek között is zajlottak, hogy „Singer Pálné[t] [...] többször rajta értük, hogy a ház különböző helyein, az illemhelyre való dolgait végezte el, valószínű azért, hogy evvel minket bosszantson. Feleségem ezért felelősségre vonta, ami neki gyűlöletre adott okot.” A konfliktus már 1945-öt megelőzően kö44 BFL XVII. 997. VI. kér. Tury Pál. Tury Pál és Tury Pálné kézzel írt beadványa az igazoló bizottságnak, 1945. augusztus 1. 45 Uo. Szendrődi Ödön vallomása, 1945. zel került ahhoz, hogy politikai dimenzióba kerüljön át: a házfelügyelő és a házmegbízott állítása szerint ugyanezek a lakók 1944 elején mint kommunistát készültek feljelenteni Tury Pált. A lakóközösségbe érkező házmester és a régi lakók között a házirend kapcsán kirobbanó házon belüli napi viszályok, ellenszenvek világa a politikum használatának egy másfajta módját mutatja, mint a bérházon belüli osztályharc kommunista diskurzusa. Az államhatalmi politikai felhatalmazás használata - 1944-ben az antikommunizmusé, 1945-ben az anti- fasizmusé - ebben az esetben nem hozta létre a bérházbeli intézményes pozíciók, valamint a reakció-demokrácia szembeállítás diskurzusát. Az itt vizsgált tizenegy esetben a lakóközösséget mi-ők oppozícióban kettéválasztó diskurzus kizárólag a kommunista jelenléthez kapcsolódik. A munkaköri mulasztás, a lakókkal való durva bánásmód mint disz- kurzív elemek nem képeznek egy mi-ők szembeállítás mentén szerveződő közösségteremtő, illetve ellenségképző beszédmódot, és nem is kapcsolódnak erősen a kommunista szereplőkhöz. A házfelügyelők igazolásának helyzetében a lakók köréből megnyilatkozó szereplők közül a jelek szerint a kommunisták azok, akik a lakóhelyet társadalmi entitásként gondolták el. Ebben a gondolkodásmódban a lakóhely olyan egység, ami küzdelem tétjét képezi, ami felett uralmat lehet gyakorolni. A lakóközösség a kommunista/baloldali/demokratikus-reak- ciós ellentétpáron kívül az általunk elemaugusztus 13. 46 Uo. Nyolc lakó feljelentése és panasza az igazolóbizottság elnökéhez Tury Pál és felesége ellen, 1945. június 27. 177
