Házak, lakások, emberek - Budapesti Negyed 63. (2009. tavasz)
Bérlőktől (és albérlőktől) a lakóközösségig - Nagy Ágnes: Lakóközösség kontra háztulajdonos, házmegbízott kontra házfelügyelő: Osztályharc a bérházban
helyi magatartását kérte számon: „Kérem felelőségre vonni azt a házmegbízottat is ahol most legutóbb be volt jelentve és az illető ház lakóit is felelőségre vonni, mert dacára annak hogy tudták hogy nevezett nyilas és nagy német barát érzelmű volt mégsem jelentették fel [...].”34 Ami a védekező szövegeket illeti, az a meglepő tény állapítható meg, hogy maguk a házmesterek az igazolóbizottság határozathozataláig némák maradnak. Nemcsak az igazolóbizottság előtt nem szólalnak meg - megválaszolásra váró kérdés, vajon miért nincs egyetlen házmesteri vallomástétel sem a jegyzőkönyvekben -, de a mellettük álló lakóktól beszerzett igazolások benyújtásán túlmenően csak egészen ritka esetben juttattak el az igazolóbizottsághoz védekező, az ellenük vádként megfogalmazottak saját értelmezését írásban rögzítő beadványt. A tizenegy esetből mindössze kettőben találunk házfelügyelői beadványt, amely még az igazoló eljárás információgyűjtési szakaszában született, válaszként a lakók részéről elhangzó vádakoc ra. A házfelügyelők csak az igazolóbizottsági határozathozatalt követően szólalnak meg: akiket nem igazoltak, illetve munkájuktól egy időre eltiltottak, ügyvéd útján 34 Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, 3.1,9. Központi operatív nyilvántartást végző szervezeti egységek által kezelt dossziék. Vizsgálati dossziék. V—64724. Belusi Baross István. Tury József feljelentése, dátum nélkül. 35 BFL VII. 997. VI. kér. Tury Pál. Tury Pál beadványa az igazolóbizottságnak, 1945. augusztus 1. és VII. kér. Kaszás József és Kaszás Józsefné. „Jegyzetek" Kaszás József és Kaszás Józsefné gépelt aláírásával, dátum nélkül. 3« VI. kér. Gerhát József; VI. kér. Hamedli Aladár; VII. kér. Andrási (Andrész) Ferenc; VII. kér. Kaszás fellebbezést nyújtottak be.36 Egyetlen esetet kivéve azonban ez a megnyilatkozás az ügyvédi részvétel folytán már kilép a hétköznapi egymás mellett élés kapcsolati és kommunikációs világából.37 A három eset közül, amelyben a házfelügyelő ügyvédi közreműködés nélkül fogalmazza meg mondanivalóját, kettőben a házfelügyelői védekezés két elemében azonos. Mindketten az ellenük felhozott vádakban olyan támadást láttak, amelyet bérházbeli szerepük, a házirend betartatása, azaz a lakók viselkedésének felügyelete miatt velük szemben támadt ellenszenvek váltottak ki: „ez az egyoldalú megvilágítás a terhelő tanúk részéről végrehajtott durva támadás kizárólag személyem ellen és nem más mint antipátia, ugyanis fő elvem ma is a házban: lakjunk csendben és tisztán”38; „a T. bizottság előtt megjelent lakóimnak az első naptól kezdve nem feleltem meg, mivel a házirend betartását közérdekből megköveteltem.”39 A politikum szempontjából azonban a másik megállapítás az, ami igazán sokatmondó: szemben a házfelügyelők többségének hallgatásával, az a két ház- felügyelő, aki - ügyvéd bevonása nélkül - megszólal, magát kommunista elkötelezettségűnek állítja. Míg egyikük úgy fogalJózsef és Kaszás Józsefné. 37 Andrási Ferencnek igazolási ügyében benyújtott fellebbezésén a megszokottól eltérően nincs feltüntetve az ügyvéd neve és bélyegzője. Ebből arra következtettünk, hogy ebben az esetben a fellebbezés ügyvédi közreműködés nélkül született. 38 BFL XVII. 997. VII. kér. Andrási (Andrész) Ferenc. Andrási Ferenc fellebbezése az igazolóbizottsághoz, 1945. szeptember 22. 39 BFL XVII. 997. VI. kér. Tury Pál. Tury Pál beadványa az igazolóbizottságnak, 1945. augusztus 1. 175