Házak, lakások, emberek - Budapesti Negyed 63. (2009. tavasz)
Bérlőktől (és albérlőktől) a lakóközösségig - Bácskai Vera: Egy úriház és lakói Pesten
akadt, mint amilyen a Gyáni Gábor által leírt Lipót körút (ma Szent István körút) 17. számú lakóház.1 Elterjedt nézet, hogy a lakóházon belüli szegregáció nemcsak az utcai és udvari lakások bérlőinek társadalmi különbségében mutatkozott meg, hanem vertikálisan is, amennyiben a magasabb emeletek esetenként kisebb méretű és komfortú lakásait is alacsonyabb társadalmi helyzetű bérlőknek szánták. A két világháború között az új építésű vagy felújított, lifttel felszerelt épületekre ez már kevésbé volt érvényes, mint ezt az alább bemutatandó épület lakóinak összetétele is bizonyítja. A házat Mannó István görögkeleti nagykereskedő 1872-ben vásárolta meg. Ekkor már visszavonulóban volt üzleti tevékenységéből, és tőkéjét sorozatosan földbirtokok és budapesti ingatlanok vásárlásába fektette. 1878-ban két tervet is készíttetett egy új épület emelésére: de sem a Preisz és Szabó építészek által jegyzett akvarellezett, a földszinten passzázst feltüntető tervrajza, sem Kauser József datálatlan tervrajza nem került megvalósításra.2 1896—97-ben örökösei - három lánya - Tóth Sándor építőmestert bízták meg, hogy az eredeti épület részleges elbontásával építsen meg egy háromemeletes házat. 1 Gyáni Gábor: Hétköznapi Budapest. Városháza 1995. 41-49. old. Hasonlóan homogén volt Mannó István Király utca 57. sz. alatti kétemeletes bérháza, amelynek emeletenkénti két-két lakását kizárólag középosztálybeliek bérelték. BFL XI. 1136. A Mannó kereskedelmi cég iratai. 51. doboz. 1927-ben unokái két újabb emelettel magasították meg, az emeletráépítést Ger- lóczy Gedeon építész tervezte.3 A IV. és V. emeleten, az akkori kereslet figyelem- bevételével, a maximális lakásméret 4 szoba, ezekből kettő-kettő jutott a felsőbb emeletekre, a lakások többsége két- és háromszobás volt. Néhány lakásban az előszobából hallt is nyitottak, előfordult, hogy alkóv szolgált hálóhelyül, és a legtöbb bérleményben 2 WC-t létesítettek. A lakók neve, foglalkozása, és a lakbér évi összege az 1941, illetve 1943. évi, géppel írott bérlistából állapítható meg, amelyek felsorolták a bérlemény számát, jellegét (raktár, bolt, lakás), a bérlő nevét és többnyire foglalkozását is, valamint az évi bér összegét. Fennmaradt egy - feltehetően a házfelügyelő vagy a vagyonkezelő által készített, datálatlan, valószínűleg 1936-ban készített - kéziratos lista, amely feltüntette a lakás- nagyságot is. Fennmaradtak 1941-ből az óvóhely létesítésével kapcsolatosan a lakásnagyságokat, illetve az ott élő személyek számát feltüntető összesítő kimutatások is.4 A lakbérjegyzékeknek a lakók foglalkozására, illetve a lakások méretére vonatkozó adatai számos esetben hiányosak, pontatlanok voltak, e hiányokat az 1941. évi népszámlálásból pótoltam. A népszámlálási adatfelvétel alapján megállapítható volt a bérlő vallása, a lakásokban élő személyek száma is.5 2 Ezúton köszönöm Csáki Tamás levéltáros kollégám tájékoztatását. s BFL XV. 17/d. 329, 36436. 4 BFL XI. 1136. A Mannó kereskedelmi cég iratai. 51. doboz. 5 BFL IV. 1419/j. Budapest Székesfőváros Statisztikai hivatalának iratai. Az 1941. évi 150
