Házak, lakások, emberek - Budapesti Negyed 63. (2009. tavasz)
Bérlőktől (és albérlőktől) a lakóközösségig - Bácskai Vera: Egy úriház és lakói Pesten
A lakások Az ötemeletes épület a Gyulai Pál utca felé húzódó, liftes sarokház volt, ennek köszönhetően az 53 lakás túlnyomó többsége az utcára nézett, a házfelügyelő és segédházfelügyelő udvari lakrészét leszámítva, mindössze hat udvarra nyíló kétszobás lakást regisztráltak, és mindössze 9 lakás egy-egy szobája nyílt az udvar felé. Az épület pincéjében a házban lakó Barabás Imre üvegkereskedő bérelt raktárt, a földszinten egy órás és egy trafikos nyitott boltot. Négy helyiségben üzemelt Bíró Dénes vendéglője, aki szintén a házban, egy kétszobás udvari lakást lakott. Az épületben 1936 körül 1 hatszobás, 1 ötszobás, 13 négyszobás, 12 háromszobás, 21 kétszobás (közülük hétben cselédszoba is volt) és 2 egyszobás lakás volt. Három lakás ekkor üresen állt, egy kétszoba-konyhás a házfelügyelő, egy egyszobás pedig a segédházfelügyelő szolgálati lakásául szolgált. Két egyesület bérelt az épületben irodát: a Magyar Ebtenyésztők Egyesülete a földszinten négy szobát, a Zsófia Országos Gyermekszanatórium Egyesület az ötödiken 3 szobát foglalt el. A lakásméretek és az évi lakbérek összege (a 6 szobásé 2100, az ötszobásé 2600, a négyszobásoké 1700-2000, a háromszobásoké 1200-1600, a kétszobásoké 520-1200, az egyszobásé 360 pengő volt6) önmagában is azt sugallja, hogy a lakók dominánsan a középosztály tagjaiból budapesti népszámlálás felvételi és feldolgozási iratainak gyűjteménye. BFL XV. 17. Budapesti tervek gyűjteménye d. 6 Ezek az értékek csekély mértékben voltak alacsonyabbak, mint a Nagy Ágnes által vizsgált kerülhettek ki. Négy kivételével minden lakásban volt fürdőszoba. Eredetilegjóval több 5-6 szobás lakás lehetett a házban, és a szobák is tágasabbak voltak. Az 1896/97 évi átalakításokról több, módosított alaprajz maradt fenn, némelyik még egyes szobák rendeltetését is feltüntette: többnyire szalont, ebédlőt neveztek meg, esetenként udvarra nyíló hálószobát is jelölték, a többi helyiség csak szoba néven szerepel. Az 1897. évi módosított tervben az egyik első emeleti lakásnál két teremnek titulált hatalmas szobát, valamint „inas szobát” is megneveztek (a felette levő is hatszobás volt). A reprezentatív nagy lakásokhoz két előszoba is tartozott, ami arra utal, hogy az átalakításkor lakás- összevonások is történtek. Más lakásokban csökkentették egyes szobák méretét, sőt megosztásra utaló jelzések is leolvashatók. Az első világháború során inkább a lakásmegosztás, a keresletnek megfelelő kisebb lakások kialakítására került sor, valószínűleg az 1927. évi emeletráépítés során. Erre utal egy-egy lakásszám megkettőzése: így az II. emeleti 1 és 1/a számmal jelölt 4 és 2 szobás lakás feltehetően az eredeti 6 szobás megosztásából jött létre. Ezt látszik igazolni, hogy az alatta levő I. emelet 1. számú, Dr. Róth Arnold orvos által bérelt lakás 1936-ban még 6 szobából állt, de 1941-reez is megosztásra került. Hasonlóképpen egy hatszobás lakás megosztásából keletkezhetett a IV. emeleti 1. és 1/a számú négy- és Nádor utca 5-ben. Nagy Ágnes: Hatalom - lakásrendszer - társadalom. Egy lipótvárosi bérház lakói 1941 és 1960 között. Korall, 17. (2004, szeptember) 144. old. 151
