Házak, lakások, emberek - Budapesti Negyed 63. (2009. tavasz)
"Elitlakások" a szocializmusban - Prakfalvi Endre: Lehel (Élmunkás) tér 2. A., B., C., D
csak déli irányba tekintők szobái nyílnak egymásból. A szerkezeteket tekintve csö- möszölt alapokon vasbetonvázas az épület, a falazatok ultrasejt és kisméretű téglából készültek, a födém téglabetétes vasbeton, a szobák parkettázottak, máshol márvány- mozaik lapozottak, az ablakok teschauer rendszerűek. A szabadon álló oszlopok mögött a lábazat téglával burkolt, a homlokzatok csillámmal kevert portland-cemettel javított, világos mészhabarcs-fröcsköléssel kialakítottak. A minisztérium 1949. január 18-i véghatározatában adta meg utólag az építési engedélyt, s a kedvező és gazdaságos alaprajzi kialakítás miatt nem emelt kifogást a 6 m‘-es, gázüzemű tűzhelyekkel felszerelt konyhák ellen, illetve kikötötte, hogy amennyiben a vasbeton részletterveket nem adják be, csak ideiglenes haszná- latbavételi engedély adható ki. Az ún. ötvenes évek orthodox, szocreál építészetének néhány évétől eltekintve (1951-1954/5) mindig hivatalosan is elismerték az épületek műépítészeti jelentőségét, kvalitásait, mind a beépítés — laza, sávos telepítés, észak-déli tájolással -, mind a tervezési elvek - a lépcsőházak és vizesblokkok zöme a hátsó fronton észak 13 Budapest Főváros Levéltára [BLF] XV. 17.d. 329. hrsz.: 28179. A statikus terveket Trautmann Rezső, a későbbi szakminiszter jegyezte. Az építési engedély száma: 321691/1948-III. Az épület alaprajzi részletét és perspektíváját lásd, Gádoros Lajos [az ÉTI igazgatóhelyettese]: Lakásépítés a 3 éves terv keretében. Új Építészet [ÚÉ] 1948/9. 316. old. Magyar Építészet. Főszerk.: Dr. Szendrői Jenő. [Bp] 1955.1. n. (teljes alaprajzot közöl.) h Körner Zsuzsa - Nagy Márta: Az európai és magyar telepszerű lakásépítés története 1945-től napjainkig. Budapest, 2006. 228. old. (Évtizedekkel korábbi megállapítást ismétel.) felé tekintenek, ikresíthetők a szekciók -, s formai tekintetben egyaránt: „visszaugratott lábai, az emeletek levegős, jó arányú loggia-sorai és ajó lakáshasználatot biztosító alaprajzok maradandó értékekkel ruházzák fel” a Lehel téri házakat.14 Az épületek ugyan visszafogott eleganciával, de követik a Le Corbusier formuláz- ta tervezési tételeket (1923), jelesül a pillérvázas szerkezetben rejlő lehetőségek kibontását: a funkciókhoz igazodó alaprajzi képzés és homlokzatalakítás szabadságát, az épületek lábakra emelését (minél kevesebbet vegyenek el a kert-park területéből), változatos tetőemeletek képzését-já- tékát. Mint tér-forma alakító elvek iránymutatóak voltak úgy a középületek, mint a lakóházak, a mennyiségi és minőségi lakáshiány (intézményes) felszámolásának nagyívű építő folyamatában.15 Számos hazai építészünk szociális elkötelezettsége a Bauhaus elveinek és gyakorlatának ismeretéből is táplálkozott.16 Mikor adták át az első két házat? Naphoz köthető dátumuk nem ismert. Azonban a liftek használatbavételét 1949. április 11-én engedélyezték17. is Bővebben, Prakfalvi Endre: Kozma Lajos és a magyar építészet helyzete a második világháború utáni években. In.: Kozma Lajos modern épületei. Szerk.: Horányi Éva. Budapest, 2006.238-250. old. 16 Az 1945. utáni modernizmusról és a vele opponáló szocreál építészetről, valamint a modernitás újrakezdéséről: Modern és szocreál. Építészet és tervezés Magyarországon 1945-1959. Szerk.: Fehérvári Zoltán - Hajdú Virág - Prakfalvi Endre. Budapest, 2006. ír BFL id. h. iratok. Dorogi István, Maloványi János, Radovits Andor, Stifft Róbert és nejeit (házfelügyelők) bízta meg a felvonótulajdonos 127
