Házak, lakások, emberek - Budapesti Negyed 63. (2009. tavasz)
"Elitlakások" a szocializmusban - Prakfalvi Endre: Lehel (Élmunkás) tér 2. A., B., C., D
A sorban a harmadik, bizonyosan a Kőbányai Középítkezési NV építette C épület alacsonynyomású központi fűtésének beüzemelése 1949. december 30-án, a ház átadása, „felavatása” 1950. február 5-én volt.18 Égető volt a lakáshiány. A kormány 1948. májusában 60 millió Ft-ot szavazott meg lakásépítési célokra, „azzal, hogy az építkezéseket az év végéig be kell fejezni”! Országosan 2400 lakás átadását tervezték, a fővárosra 1500 jutott, ám ebből 1400 romház, romlakás helyreállításából valósulhatott meg.19 A tervhitel formájában biztosított pénzből a Gazdasági Főtanács lakásegységenként maximálisan 50 ezer Ft-ot engedélyezett. Kiváló minőségű házak épültek: mindenekelőtt a már említett Mónus Illés rakparti pontház (a Parlamenttel átellenben), Csepel, Béke téri lakóházak vagy a Lehel tériek. Ezek az ÉTI-ben tervezett épületek típuslakás tervek kívántak lenni. A Gádoros, Schall, Hoch István jegyezte csepeli függőfolyosós vált azzá és épült országszerte. Ez volt a legkisebb és legolcsóbb is, Gádoros számítása szerint légköbméterenként 200 Ft-ba, a legdrágább, a rakparti a maga 264 forintjával, mert érvelése szerint itt központi fűtés és lift is készült.20 (Magyar Felvonó Gépgyár Rt, Wertheim F. és társa utóda) a felvonók kezelésével, minekután „a megtartott gyakorlati vizsga alkalmával képességüket kellőképpen igazolták." Bp. Szkfv VI. kerületének elöljárója, 1949. III. 16. is BLF id.h. iratok. Szabad Nép, 1949. XI. 5. 7. old. Egy gazdag óra a szovjet építészek legjobbjaival a Lehel-téri élmunkáslakások építkezésén. Jótanácsuk (a C és D épületre vonatkozóan): „az anyag kéznél legyen"! Uo.1950. II. 8. 7. old. is Szabad Nép, 1948. V. 8.1. old. Uo. 1948. V. 9. Az építészek az új, a korábbiakhoz viszonyítva „haladottabb”-nak remélt társadalmi és gazdasági rendben nem csupán építészeti ideáljaik megvalósulását várták, de egyben követelték minden ember és család számára „független és egészséges otthon jogát is”.21 A meggyőződésük szerinti optimális építészeti keretben egy életviteli ideálképet is felvázoltak. Egyfajta eufórikus lelkesedés hathatta át gondolkodásukat még évekig a háború után. A Térés Forma, a két világháború között építészeti modernizmus legfontosabb orgánumának nagytudású és a szituációkat átlátó, jól megítélő szerkesztője Borbiró (Bierbauer) Virgil [ÉM újjáépítésért felelős államtitkár, Parasztpárt] 1948. augusztusának végét követően írt fiktív, polemizáló levélsorozatának egyik darabjában karakterisztikusan jelenített meg egy racionális elemeket is mutató sajátos utópiát. „V. levél - A közbeszólónak (...) Ha a lakással kapcsolatban szólok, a lényegi örömökről [de joies essentielles, Le Corbusier kifejezése], nemcsak azokra gondolok, amelyek a természetből erednek, hanem ugyanannyira a lakásban lefolyó emberi élet örömeire, tehát az otthon örömeire, amelyeket véleményem és ta5. old. Megvalósul Kádár elvtárs [belügyminiszter] javaslata: Megindul a lakásépítés. Augusztus elejéig 170 db egyszobás lakás épül Angyalföldön a Béke úton (részben a háború alatt megkezdett épületeket fejezték bel). 20 Gádoros 13.j-ben id.h. Major Máté: 60 millió forint költséggel épülnek új lakások: A dunaparti pontházban 50 lakás 2.5 mó Ft-ból, a Lehel téren 68 lakás (két ház) 4 m Ft-ból. Szabad Nép, 1948. VII. 21. 21 TF1944-45/11.158-159. old. 128
