Házak, lakások, emberek - Budapesti Negyed 63. (2009. tavasz)

A polgári lakás: ideál és valóság - Gábor Eszter: A polgári lakásigények mélyrepülése – az egyszobás cselédszobás lakás

11 kétszobás és 11 egyszobás lakás;31 ezzel szemben a magánépítkezésként épült 57. szám alatt minden lakás egyszobás, a 65. szám alatt 6 kétszobás és 12 egyszobás lakás volt.33)

A harmincas évek közepére kialakult az egyszobás lakások teljes skálája; a régről ismert szoba-konyhás; egy szoba + egy konyha mellett az egyre kedveltebbé váló új típusok: garzon: egy szoba + előszoba + fürdőszoba; egy szoba + előszoba + fürdőszoba 4- főzőfülke; szoba-konyhás- fürdőszobás: egy szoba 4- előszoba 4 konyha 4- fürdőszoba; cselédszobás: egy szoba + előszoba + konyha 4- fürdőszoba + cselédszoba; szoba-hallos: egy szoba 4 előszoba + hall + konyha 4 fürdőszoba; szoba-hallos-cselédszobás: egy szoba 4 előszoba + hall + konyha + fürdőszoba 4 cselédszoba.

Az egyszobás, fürdőszobával is rendelkező — mai fogalmaink szerint komfortos - lakások száma 1910-től 1941-ig az alábbiak szerint alakult: 1910-ben 366,

1920-ban 1561, 1930-ban 4249, végül 1941-ben 25 114 darab. A növekedés több mint hatvannyolcszoros!! Az összes lakások száma eközben 174 256-ról 287 928-ra emelkedett, azaz 165 százalékra. (A szo31 Tér és Forma Y,1.1938.180-194. old. ill. BFLIV. 1419.j. Margit körút 15-17.

32 Tér és Forma XI. 1938. 53-54. old. III. BFL IV.1 419.j. Margit körút 57.

33 Tér és Forma X. 1938. 304. old., ill. BFL IV.

1419.j. Margit körút 65.

34 Budapest székesfőváros statisztikai és közigazgatási évkönyve. XI. évf. 1909-1912. Budapest, 1914. II. Statisztikai évkönyv. 20. old. 16. tábla; Budapest székesfőváros statisztikai évkönyve. XIII. évf. 1921-1924. Budapest, 1925.16-17. old. 18-19.

ba-konyhásak száma 77 894-ről, 93 607-re /120 százalék/, az egyszoba-konyha-fűrdő- szobásaké 232-ről 13 734-re /azaz csaknem hatvanszorosára/, az egyszoba-konyha-cse- lédszoba-fürdőszobásaké 46-ról 3162-re /hatvankilencszeresére/, a garzonlakásoké 115-ről 8208-ra, azaz több mint hetvenszeresére emelkedett.). Az egyszoba-komfor- tos lakások pozíciója a teljes lakásállományon belül 30 év alatt alaposan megváltozott: részesedésük az 1910-es 0,21 százalékról 1941-re 8,72 százalékra (41,5-sze- resre) emelkedett, ezen belül ez egyszo- bás-fürdőszobás-cselédszobásoké csaknem

70- szeresre, a garzon lakások száma

71- szeresre nőtt.34 Kialakult és alkalmas lakáshoz jutott az a réteg, amely már a kétszobás lakásokat sem tudta megfizetni, de nem elégedett meg a komfort nélküli lakásokkal.35

Az új lakások beépítés szempontjából is kedvezőbbek voltak a régieknél: a harmincas évek során fokozatosan elterjedt, az 1940-es építési szabályzat megjelenésétől kezdve előírás lett az ún. keretes beépítés, amely csak a tömbök utcai határvonalának beépítését engedélyezte. Ennek következtében megszűntek a keresztszárnyak, és az addig szokásos szűk házudvarok helyett tátábla; Budapest székesfőváros statisztikai évkönyve. XX. évf. 1930. Budapest, 1932. 24-25. old.

31-32. tábla; Budapest székesfőváros statisztikai évkönyve. XXX. évf. 1941. Budapest, 1942.

10-11. old. 13-14. tábla.

35 Móricz leírta az Üllői úti komforttalan lakásba kényszerült fiatal újságíró ügyes megoldását, ahogy zuhanyozót eszkábált a konyhába, hogy igényei szerint tisztálkodni tudjon. (Móricz Zsigmondi Az asszony beleszól. 319. old.)

112