Házak, lakások, emberek - Budapesti Negyed 63. (2009. tavasz)
A polgári lakás: ideál és valóság - Gábor Eszter: A polgári lakásigények mélyrepülése – az egyszobás cselédszobás lakás
gas, kertesítésre is alkalmas tömbudvarok alakultak ki. Eltűntek a körfolyosók, a lakások zöme lépcsőházi bejáratot kapott, a nagyobb épületekben ennek érdekében több lépcsőház épült. (Pl. Margit körút 29., Közraktár utca 22 b.) Ettől kezdve a belső, udvari szobák már nem voltak szükségszerűen hátrányosak, nem voltak feltétlenül sötétek, és nem jártak el előttük a szomszédok. A harmincas évtized során kialakult az egyszobás komfortos lakások alaprajzi típusa is. A lépcsőházból nyíló előszoba a lakás közepén nyílott, tőle az utca felé helyezkedett el a szoba; ha nagy volt a beépítési mélység, akkor a két helyiség között kialakították az ún. hallt is, az ablaktalan összekötő helyiséget, amelyet jó esetben ebédlőként is lehetett használni. (A hall közelebb volt a konyhához, mint a szoba - ez előny volt, közvetlenül szellőz- tethetetlen volt - ez természetesen hátrány, de az, hogy tehermentesítette a szobát feltétlenül előnynek számított.) Az előszobából az udvar felé helyezték el a konyhát, és ha volt hely, akkor a cselédszobát is. Jó esetekben a cselédszoba az előszobából nyílt, kedvezőtlen esetben, vagy a tervező ügyetlensége miatt sok esetben a konyhából. A fürdőszoba leggyakrabban a bejárattal szemközt, csak légudvari szellőzéssel épült. A garzonlakásoknak csak egy frontjuk volt: utcai vagy udvari. Leggyakrabban a lépcsőház előtt kaptak helyet, fürdőszobájuk és főzőfülkéjük - ha egyáltalán 36 Tér ès Forma Vili. 1935.188. old. ill. BFLIV. 1419,j. Tisza Kálmán tér 14-15. 37 A mástélszobás lakás annyira szokatlan volt, hogy a népszámlálási Iveken nem tudták kezelni. A számlálóbiztos által beírt 11/2 jelzést a volt ilyen - légudvari szellőzéshez jutott, egyetlen kifelé forduló nyílásuk a szoba ablaka, ritkábban erkélyajtója volt. E lakások átszellőzése - enyhén fogalmazva - problematikus. A főzőfülkét helyenként az előszobában kialakított - sok esetben igényesen és ötletesen megtervezett - főzőszekrény helyettesítette, de leggyakrabban semmi. (Épült ebben az évtizedben, pontosan 1933/34-ben egy bérházegyüttes az egykori Tisza Kálmán - ma Köztársaság - téren, amelynek lakásait a jövő igényeihez szabták.36 Az OTI - Országos Társadalom- biztosítási Intézet - által építtetett, három, egyenként 65 lakásos, nyolcemeletes bérházban nem volt kétszoba-hallosnál nagyobb lakás, de egyszoba-cselédszobás sem, volt azonban szintenként két másfélszobás lakás, amelyekben a kisszoba egyenrangú, bár nem egyenértékű volt a 37 nagyszobával - tájolásuk is azonos.) Kik lakták ezeket az egyszobás komfortos lakásokat, és hogyan használták őket? A kérdésre az 1941-es népszámlálás lakásíveinek segítségével kerestem a választ. Ezeken az íveken megtalálhatóak a lakások és a bennük lakók jellemző adatai (szobaszám, a szobák fekvése, a mellékhelyiségek felsorolása - méret sajnos nem; a lakók neve, születési ideje, foglalkozása, egymáshoz való viszonyuk). Figyelmemet elsősorban e csoport légir- racionálisabb típusára, az egyszobás cselédszobás lakásra összpontosítottam. Az értfelűlvizsgáló/ellenőrzó személy átjavltotta hol 2, hol 1 -re, a 3 összeg így is kijött, bár a valóságot nem fedte. (BFL IV. 1419.j. Tisza Kálmán tér 14. SZ. 11-12,19-20, 35-36, 43-44, 51-52, 59-60 sz. lakásívek.) 113
