Kosztolányi Dezső: Pesti utca - Budapesti Negyed 62. (2008. tél)

1930

százalékos szerelem. Rómeó például száz százalékos szerelemmel szerette Júliát.

Reggeltől estig szapulják ezt az áldott, érlelő meleget, ezt a lustító kánikulát, pedig nem érdemli meg. Fölszabadít bennünket, felelőtlenné tesz, visszaadja gyermekkorunk tétlen boldogságát. Pompás ürügy arra, hogy ne dolgozzunk. Nem érünk rá. Tudniillik a meleget kell szidnunk.

Mi nem félünk tőle. Amikor legjobban izzik az ég, és a város s a házak falai úgy okádják ránk a tüzet, mint a kohók, kimegyünk, hogy gyönyörködjünk a kánikula arany-panorámájában.

Először az tűnik föl, hogy sehol sincs napernyő. A napernyő kiment a divatból. Miért? Mert a nap divatba jött.

De haladjunk rendre. Kezdjük el a seregszemlét.

Kit és mit látunk az utcán?

Úrvezető, fején nemezkalap, vastag szarvasbőr kesztyű, ingujjban.

Színművésznő, harisnya nélkül, magas sarkú topánban, melyben alighogy biceg, ujjnyira kipingálva. Verejtékezik a zsíros festék alatt.

Péklegény papucsban. Minden ruhája egy szellős alsónadrág.

Nénike a templom lépcsőjén csoszog föl, vállán sál, feje fekete kendővel van bebugyolálva. A szegénység magával hordja mindenét, ami van, té- len-nyáron egyformán. Az öregség pedig didereg, még júliusban is.

Parókás öregúr, legényesen. A halott vendéghaj száraz, mint a puskapor, s a paróka vászonalapja szinte tüzet fog, alatta pedig - őszintén és becsületesen — izzad egy kopasz fő.

Fehér bundás kuvasz, téli bundájában, melyet elfelejtett a szűcsnek adni, kiölti hosszú, rózsaszín nyelvét, mely egy sonkaszelethez hasonlít, s liheg. Utána egy leberetvált pines, melynek bőrét csípi a forró nap.

Szerelmespár a déli harangszónál találkozik, s a mellékutca lapos oldalán ölelkezik. Fáznak a magányukban. Melegítik egymást.

Száztíz kilós hölgy, fűzőben, fekete selyemruhában egy debella, kiről arany ékszerek lógnak, súlyosan. Legalább másfél kiló.

Kéményseprő, koromfekete, aki - tudvalevőleg — elnyeli a nap összes sugarait. De mikor elhaladunk mellette, épp oly meleg van, mint egyebütt.

A sárgabarack virágnál is édesebb illata a piacon mindent túlkiabál, holott az autóbuszok benzinszaga ugyancsak felesel vele.

Kamaszfiúnak eleredt az orra vére a hőségtől. Alláról csöpög a vér a tornaingére, a fehér nadrágjára. Olyan, mintha kiirtotta volna családját.

34