Kosztolányi Dezső Pesten és Budán - Budapesti Negyed 61. (2008. ősz)
Alakok
- Mi ennek az oka?- (Tűnődik.) Nem tudom. A rend... (Valóban, a rend gyönyörű az étet zűrzavarában. Ezt hirdeti a rendőr is, a forradalmár is, csakhogy mindegyik másképpen értelmezi. Ebből a véleménykülönbségből támad a világtörténelem. Kétségtelenül vannak született rendőrlelkek is, a kézzelfogható, érzékkel tapintható rend rajongói, akik függetlenül osztályuktól és műveltségüktől, ösztönösen a hatalmat bálványozzák. Bismarck meséli emlékirataiban, hogy ő már iskoláskorában gyűlölte a lázadókat, a forradalom nadrágtalanjait és csakosait, még a szabadsághősöket is, mindig azoknak a pártján volt, akik a meglevő állapotokat igyekeztek megszilárdítani. Ez az egyszerű ember is ebbe a kategóriába tartozik. Amikor iskolai tankönyvét olvassa, szinte öntudatlanul a rómaiakat bámulja, akik elsőkul valósították meg a katonai államot. Elégedett és boldog. Derékövén büszkén viseli a négyszögletes érclapot, szerény falanszteri számával.) (B, 215-219. old.) 127
