Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)

ÉLET, TÉR - PEREMICZKY SZILVIA: Az emancipáció utáni Finde siecle - Budapest és Gustav Mahler

ban a zsidó polgári réteg teszi ki. Ez a kultúrahordozó közeg egyszerre fogyaszrója és alkotója is a tudománynak és a művészetnek, egyfajta klasszikus teremtő kapitalista eszményt megtestesítve. A korszak nag)" kapiralisra családjai, amelyek a magyar iparosodás alapjair lefekrerik, kisebb részben ariszrokrata, magyar polgári, nagyobb részben zsidó, illetve nem zsidó külföldi befektetők, mint a svájci Ganz Ábrahám, A Kornfeldek, Wahrmannok, Kármánok, Hatvany-Deutsch-ok, Weissek, Goldberge rek, Richterek, Chorinok, bár a némer kultúrában is járatosak, de hangsúlyosan magyar zsidó családok. Soraikból, valamint a zsidó középosztály, értelmiség soraiból a századforduló urán nemcsak olyan polgári radikális vag)" kommunista személyiségek kerülnek ki, mint Lukács György, Jászi Oszkár vag)" a kommün egyes vezetői, hanem a magyar kulturális és tudományos élet jelentős személyiségei is, mint Kármán Mór, Goldziher Ignác, Marczali Henrik, Munkácsi Bernát, Korányi Frigyes, Kármán Tódor, Teller Ede, Neumann János, Szilárd Leó, Wigner Jenő. A nem magyar származású zsidók között is szép számmal akadnak olyanok, akik a magyar nemzeti kultúra megreremréséérr sokat résznek, mint amilyen a reformkorban a magyar puszra képér először népszerűsítő Beck Károly, vagy Leopold Komperr. Mahlerrel kapcsolatban is többször kiemeli a korabeli sajró, a politikai közbeszéd, hog)" idegen létére ő az első, aki nemzeti operajátszásra törekszik. 5 Családi-kulturális hátterüket nemrégiben megjelent könyvében Hargittai István vázolta fel. Ld. Hargittai István: Az öt világformáló marslakó. Mahler szerződtetésének, működésének körülményeit nagyban befolyásolta az a klíma, amely az emancipáció következtében létrejörr, s amely a magyar zsidóság sikereit és későbbi tragédiáját egyaránt megalapozta, de tágabb érrelemben meghatározta a dualizmus kori miliő is: Magyarország és a magyar nemzeti kultúra törekvései, az ambivalens együttélés a német kultúrával és annak befolyásával. Ezért mielőtt megvizsgálnánk Mahler magyarországi működését és annak fogadtatását, érdemes röviden áttekinteni a magyarországi zsidóság szerepér a századforduló évtizedeiben, valamint a magyar nemzeti zene és az opeta általános helyzetét. Az emancipáció hatása a magyar zsidóságra és a magyar kultúrára Az utóbbi években több vita is folyt arról, hog)' a zsidóság részvétele az 1867 utáni modernizációs folyamatokban mennyire tekinthető hangsúlyosnak. A Karády Viktor által képviselt klasszikus hiátus-elmélet szerint az emancipáció egyfajta szerződésnek tekinthető a zsidóság és a magyar állami vezetőréregek között, melynek lényege, hog)" a modernizációban nyújtandó anyagi segítségért és a közhivatali-politikai szfétáról törrénő lemondásért a zsidóságot egyenjogúsítják. Ezt a fajta szerződéselméletet már Pap Károly is felvetette (és méBudapest, Vince Kiadó, 2006. 6 Pap Károly: Zsidó sebek és bűnök - és más publicisztikák, Budapest, Múlt és Jövő Kiadó, 2000,