Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)
ÉLET, TÉR - F. DÓZSA KATALIN: „Kaftán, srájmli, pajesz idegen volt számára"
lalta, hog)- nem öltözhetnek keresztény módon. 6 A 17. századi viseletkódex ábrázolása szerinr a zsidó kereskedő megjelenése nem különbözött lényegesen a kereszrényekétől: fején prémes süvegszerűség van, hasonló a sreimelhez, sípujjú, felsőrestén prémmel bélelt, derékig gombolt dolmány, amit akár kaffannak is hívhatunk, hiszen a dolmány őse is a kaftán, viszont elől menteszerűen nyitott, sőt panyókára vetett. 7 Alatta egy derékig ferdén áthajtott, ugyanakkor középen is hárrahajrort, lárharóan puha anyagból készült, leginkább az orosz zubbonyhoz hasonló öltözék van, amire rá van hajrva egy fehér ing keskeny gallérja, és övvel van összefogva. Nadrágja rörökösen buggyos, bokáig érő, ebben valóban látványosan eltér a keresztény viselettől. Az öltözéket kapca és papucs egészíti ki. Felesége fején fátyol, elől derékig gombolt háromnegyedes kabátszerűség, melynek az alsókar középéig érő ujja alól kilátszik a fehér ing buggyos ujja. A rózsaszínes-világospiros kabar kék anyaggal van bélelve, amely alatt hosszú, a kabarhoz hasonló színű vízszintes csíkos fehér ruhát visel. Lábán piros kapca és sárga hegyes orrú papucs. S bár a hölgy viselere gyökeresen elrér a korszak magyar vagy európai divatától, több, viszonylag közeli ábrázolást láthatunk a viseletkódexben is. (32. kép, szász gazda felesége, 52. görög nő, 58. rác felesége.) Valószínűleg ez eg)- Erdélyben is elterjedt balkáni viseletforma volt, mert még Bethlen Gábor feleségét, Brandenburgi Karaiint is megörökírerték hasonló ruhában. A klasszikus haszid öltözék kaffanja fekete selyemből készül, kivéve a rabbiér, akié ünnepeken fehér mintásán nyírott bársony. A kaftán övvel van derékon összefogva. A fejen a széles, prémes sreimel, de magyar rerületen hétköznap kucsmát is viseltek. A ma ismert fekete kalap (fedota) csak az 1940-50-es években vált általánossá. Furcsa módon a kaftán szabása leginkább a 18. században terjedt el, és a vendégfogadásra is alkalmas, elegáns francia selyem háziköntöshöz hasonlít. 8 A 19. század végétől készült fekete szövetből is, a szalonkabát vagy a ferenejóska szabásához hasonló formában, de az öv a derékon ekkor is tartozéka volt. A térdnadrág egyérrelműen a 18. századi culotte leszármazottja, annál is inkább, mert a bokáig érő törökös bő bugyogóról árrérni a csak kissé bő rérdnadrágra nem számít viszonylag jelentős ugrásnak. Nem foglalkozom az imádkozáshoz használr fehér drapériákkal, imasálakkal, amelyek a zsidóság minden rétegénél a vallási előírásokhoz igazodnak. A hagyományos női viselet viszonylag divatkövető, csupán az az előírás, hog)- illedelmesen eltakarja a nők csábító részeit: nem lehet kivágott, ujja csuklóig zátt, a szoknya hosszú. Viszont nemcsak a haszidoknál, de mindhárom irányzatnál (haszid, orrodox, neológ) is követelmény, hog)- a nők takarják el fejüket, különösen az ima6 Jankovics József, Galavics Géza, R. Várkonyi Ágnes: Régi erdélyi viseletek. Budapest, Európa Kiadó, 1990.113. old. 7 Uo. 49. és 50. kép. Panyókára vetni: vállra vetve hordani a kabátot. 8 A háziköntösről Id. Join-Dieterle, Catherine: A párizsi úr otthon. In: F. Dózsa Katalin - Hegyiné Déri Erzsébet (szerk.): Párizs és Budapest a divat tükrében. Kiállítási katalógus. Budapest, Budapesti Történeti Múzeum, 2003.13. old.
