Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)

ÉLET, TÉR - F. DÓZSA KATALIN: „Kaftán, srájmli, pajesz idegen volt számára"

házban és az ünnepségek alkalmával. Ezért a nőknek kizárólag templomi vagy egy-egy ünnepség alkalmával hordható finom kivitelű, csipkéből, selyemből készült díszes kendőik vannak. Egy ilyen rendkívül érdekes, rátétes aranyhímzéssel díszített fekete selyematlasz darabot őriznek a budapesti Zsidó Múzeumban.

9 Nyitráról került be, ahol az örömanya viselte gyermeke esküvőjén. Analógiáját a Magyar Nemzeti Múzeum Textilgyűjteményében találjuk,

10 mivel ez a típus a nyitrai népviseletre jellemző. Ugyancsak máig megmaradt szokás az ortodox családoknál, hogy a nők férjhezmenetelükkor leborotváltatják hajukat, és parókát hordanak. 9 Benoschofsky Ilona - Schreiber Sándor (szerk.): A Budapesti Zsidó Múzeum. Budapest, Corvina Kiadó, 1987.176.190. sz. 10 Lelt.sz.: 196.637. Budapesti textilkereskedő (katonaként) és családja 1916