Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)
ÉLET, TÉR - KONRÁD MIKLÓS: Orfeum és zsidó indentitás Budapesten a századfordulón
át maradt műsoron, a FrendFritzl három ízben is újra színpadra került, 1893-ban, 1895-ben, majd 1911-ben. A háziszerzők írtak Pusztaélet címmel patriotische Singspieh az uralkodó koronázásának 25. évfordulója alkalmából, 79 de írtak olyan bohózatot is, így Herczeg Ferenc Ocskay brigadéros című drámájának Bocskai traktorosra átkeresztelt vál80 tozatát, amely minden bizonnyal távol állt az erederi darab Herczeg saját jellemzése szerint „forró nemzeti hangulatá"-tól. 81 írrak a falusi zsidóságor ábrázoló rréfákar, ez a témája például Haáz István fennmaradt, Szégyen! Gyedázat! című művének, amelynek főhőse egy zsidóságát harciasan vállaló, szigorúan kóserül érkező, ám olykor az örömlányokat sem megvető, a hitközségi elnököt háta mögött szüntelenül pocskondiázó, de jelenlétében alázatos, elmagyarosodott orvos fiára végtelenül büszke szegény kántor és metsző. Irrak rréfákat magáról a közönségről, a pesri zsidó kispolgárról. 82 És írtak persze a zsidó nagypolgárságról, oly szarkaszrikusan, hog)' Schossberger Zsigmond, az elsőként báróságor kaporr magyar zsidó családja százezer forinror ajánlott fel a már említett Schönberg Adolfnak, aki a bárót rendszeresen kifigurázra a Folies Caprice színpadán, ha helyette más áldozatot választ. Schönberg elutasította az ajánlatot, 83 legalább is az anekdota szerinr. A háziszerzők írtak jiddisül, németül, magyarul, illetve e három nyelv tetszőleges keveréknyelvén, ironikusan reflektálva közönségük magyar nyelvismeretének és önnön magyar nyelvismererük kérés volrára, de írtak ilyen dalszövegeket is: „Van egy fiam, Isten tartsa, magyarabb lesz, mint az apja." Irrak röbb mint malac kuplékat, de műsotra tűztek dalt Kossuth Lajosról is, Kossuth búcsúja címmel. A nóta, Fenyő Miksa visszaemlékezése szerinr, könnyre fakasztotta az olcsó zengeráj közönségét. 85 Azt a zsidó kispolgári közönséget, amely hog)" egy pillanatra kilépjünk az orfeumok közegéből - rendületlenül hű szavazóbázisa volt Vázsonyi Vilmosnak, a Terézváros képviselőjének, a recepció kivívásában jelentős szerepet játszó politikusnak, aki ugyanolyan természetesen beszélt zsidóságáról, mint amilyen lelkesen a „beszédben, érzésben, erkölcsben" 86 magyarrá vált zsidóság asszimilációjáról. Ez a közönség egyszerre hatódott meg Bar Kochba és Kossuth 79 Herzmanns Orpheum. In: IAR, 1892. június 10. 5. old. so Folies Caprice. In: IAR, 1901. április 20. 5. old. 81 Herczeg Ferenc: A gótikus ház. Budapest, Singer és Wolfner, 1939.149. old. 82 Az e téren messze a legnagyobb sikert arató Klabriasparthie érzékletes bemutatását és értelmezését adja Molnár Gál Péter: A kalábriász parti. Pesti mulatságok és malacságok. In: Budapesti Negyed, 1995. 2. 73-89. old.: Uó:A pesti mulatók. Előszó egy színháztörténethez. Budapest, Helikon, 2001. 201-208. old. A darabot Oroszi folytatásban közölte művésznevét viselő, rövid életű szatirikus hetilapjában: Caprice: Eine Klabriasparthie. Caprice, (1902). 19. sz. 15-20. old.; 20. sz. 15-20. old.; 21. sz. 17-21. old. 83 Bródy István: /'. m. 15. old. 84 Rott Sándor: A „Kis Rott"-\ó\. Budapest, A szerző kiadása, 1941. 44. old. 85 Fenyő Miksa: Önéletrajzom. Budapest, Argumentum, 1994.95-96. old. 86 Vázsonyi Vilmos: A pozsonyi párbaj. In: Egyenlőség, 1890. február 2. 3. old..
