Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)

ÉLET, TÉR - S. NAGY KATALIN: A képzőművészpálya mint asszimilációs lehetőség a 19. század végén, 20. század elején

művész az 1949-ben elkészült képet New Yorkba küldte hálából az ottani jótevőknek. Gimes Lajos (Miskolc, 1886. november 29. Auschwitz, 1944,1945?) Budapesten, Münchenben és Párizsban folytat festőtanulmányokat. Első kiállítását 1911-ben a Műcsarnokban rendezi meg. Miskolcon 1909-1927 között hét ízben mutatkozik be gyűjteményes kiállításon. 1925-ben elnyeri a Lipórvárosi Kaszinó díját, 1926-ban a gróf Esrerházy Móricz-díjat. 1924-ben az Ernsr Múzeumban, 1928-ban a Műcsarnokban állírja ki impresszionizmusba hajló naturalista képeit és néprajzi rárgyú vízfestményeit. Műveiből gyűjtők, gyűjtemények mellett a főváros is vásárol. 1939 őszéről az OMIKE Képzőművészakció Képzőművészeti Csoporr kiállításain vesz részt. Haláltáborba hurcolják, halálának pontos körülményei ismeretlenek. Karczag Zoltán (Celldömölk, 1881. augusztus 17. - ?, 1944) A Képzőművészeti Főiskolán Székely Bertalan, Ferenczy Károly és Zemplényi Tivadar növendéke. 1909-ről szerepel a Műcsarnok kiállításain, először Enteriőr című pasztelljével. Bécsben, Németországban, majd Párizsban, 1912-ben Olaszországban folyrar tanulmányokat. 1914-ben a fronton harcol az első világháborúban. A háborút köverő években főleg portrékat fest. 1918-ról Budapesten él. 1928-ban a Nemzeti Szalonban gyűjteményes kiállítása nyílik (Könyvek és virágok, Délutáni napsütés, Cséplés stb.). 1929-ben írnak róla a Magyarzsidó lexikonban. A Művészház alapíró tagja. 1931-ben tájképeivel szerepel a Műcsarnok őszi rárlarán. 1939 őszétől az OMIKE Művészakció Képzőművészeti Gsoporrjának kiállírásain pasztell- és olajképekkel vesz részr, 1943-ben Vidéki utca és Fenyves szélén című temperák, 1944-ben Reggel a Dunaparton című pasztelljét és Tabáni emlék című olajfestményét állítja ki. Auschwitz elől az öngyilkosságba menekül. Farkas István (Budapest, 1887. október 20. Auschwitz, 1944. június 29.) Farkas Isrván asszimilálódott magyar zsidó polgárcsaládban született 1887-ben, a kiegyezés után két évtizeddel egy fellendülő, fejlődő, gyors léptékben gazdagodó, civilizálódó városban, az Osztrák-Magyar Monarchiában fontos szerepet betöltő Budapesten. „Önmagával elégedett, jóllakott kor", „a tiszta liberalizmus ígéret földje" így jellemzi az időszakot Szekfű Gyula. Apai családja a 18. század közepe óta elmagyarosodott aradi kereskedőcsalád, az anyai ág a magyar ipari fellendülésért sokat áldozó budai Goldberger család. Apja, Wolfner József könyvkiadó indírja meg a keresztény 29 Idézi: S. Nagy Katalin: Farkas István, Arthis, Budapest, 1994.