Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)

ÉLET, TÉR - S. NAGY KATALIN: A képzőművészpálya mint asszimilációs lehetőség a 19. század végén, 20. század elején

középosztály ízlését meghatározó népszerű Új Időket és a Művészet folyóiratot is. Buddenbrook-figura, cégalapító, vagyongyarapító, kiadóként és műgyűjtőként is a magyar kultúra lelkes, nemzeti elkötelezettségű támogatója. Farkas István családjában a magyar nyelv használata már a dédszülők számára is természetes, magukar izraelira vallású magyarnak rartják. Farkasnak nincs különösebb kötődése a zsidó valláshoz, de problémár sem jelent számára zsidó származása. Identitásában a dönrő, hogy festő: gyerekkora óta, apja ellenében is festőnek készült. Az első világháború kitörésekor, amikor mint ellenséges ország fiának ort kell hagynia Párizst és műtermében kiállításra előkészített kubista festményeit, természetesnek tarrja, hogy a császári és királyi hadsereg kötelékébe lépjen. Ferenc József szolgálarában járja, harcolja és rajzolja végig a délvidéki frontokat, boszniai, albániai élményeit rajzos-írásos naplójában rögzítve. Igaz, a városi, polgári kultúra, a nyelvtudás ahhoz is biztos háttér, hog)- 1924 és 1932 között festőként családjával együtt beilleszkedjen a párizsi európai életformába. Hazajár, itthon is kiállít, tartja hazai kapcsolatait, nem szakad el, mint a barátai közül Réth Alfréd vag)" Korda Vince, akik nemcsak lakhelyet változtatnak. Farkas „modern értelmiségi" abban a morális értelemben, ahogy ezt a kifejezést Richard Rorry használja a nyolcvanas években. Ren30 Richard Rorty: Esetlegesség, irónia és szolidaritás. Pécs jelenkor Kiadó, 1994. 212, old, delkezik ugyanis azzal a képességgel, „hogy egyre több hagyományos (törzsi, vallási, faji, szokásbeli és más hasonló) különbséget lényegtelennek tartsunk a szenvedés és megalázás tekintetében meglévő hasonlóságokhoz képest - hog)" a tőlünk nagyon különböző emberekre is úgy gondoljunk, 30 mint »közülünk valokra« . Arra, hogy a zsidó vag)" bármely valláson túl volt-e hite, kötődése, egyetlen, bár meggyőző erejű dokumentum áll rendelkezésünkre: „Építs utakat és rartsd karban őker, hog)" ha Isten szekere akar áthaladni rajta, ne legyen útjában akadály." 1 Farkas a mindennapokban sem volt bőbeszédű, kevés nyilatkozatában, ritka levelezésében és festményeiben sem. Amilyen takarékosan bánt a festékfelrakással, olyan takarékosan a szavakkal is. Istenhitéről ezt az egy mondatot engedte a nyilvánosság elé. Festményein nincsenek zsidó vallási szimbólumok, utalások, a zsidó kultúrához kötődő jelek, mint kor- és sorstársa, Arnos Imre képein, rajzain. Szereplői polgárok ez az elsődlegesen fonros, nem az, hogy zsidók vag)' nem zsidók -, egy letűnőfélben lévő életforma kísértetfigurái. Tájai akkor is univerzálisak, ha konkrétan magyar tájrészlet a kiindulópont (Magyar karácsony, Balatoni emlék). Eg)" antiszemita persze épp ezeket szegezheti vele szembe, holott e sajátságai révén is a modern magyar képzőművészet része az életműve. 31 Farkas István írása az Ernst múzeumbeli kiállítás katalógusában. Budapest 1936.