Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)

ÉLET, TÉR - S. NAGY KATALIN: A képzőművészpálya mint asszimilációs lehetőség a 19. század végén, 20. század elején

Párizsának művészerében tagadhatatlan, így emlékezik önéletírásában Czóbelre: „Elmentünk ahhoz a hosszúkás, alacsony, minden bizonnyal nagyon-nagyon hosszú ideiglenes épülethez, amelyet évente felújítottak a Függetlenek. Amikor a háború urán, vagy közvetlenül előtte, erre már nem emlékszem, a Függetleneknek állandó helyet adtak a Grand Palaisban, ebben a nagy kiállítási épületben, az egész ügy sokat veszített az érdekességéből. Végeredményben a kaland számít. [...] A Matisse-szal egy szobában, egy válaszfallal kissé eltakarva, ort volt ugyanennek a képnek egy magyar változara, bizonyos Czóbeltől, emlékeztem is rá, hogy találkoztam vele Rue de Fleurus-n, a Függetleneknek szerencsés megoldása volt, hogy a heves tanítványt a heves, de mégsem annyira heves mesterrel szemközt helyezték el." 20 Nagybányára ő viszi a fauve stílust, a neoimpresszionizmusr. Az első világháború kitörésével lezárul pályája első szakasza. Felmenrik a karonai szolgálat alól. Rövid rotterdami és amszterdami rarrózkodás urán egy holland Tengerparti kisvárosban, Bergenben telepszik meg. A Magyar zsidó lexikonban írnak róla, mélratják. A húszas évek végétől a negyvenes évek elejéig a nyarakat a hatvani kastélyban tölti, barárja, Hatvány Ferenc fesrő meghívására. Megfesti és rajzolja a kastélyt, a parkőr, a szobabelsőker, a gazdasági épületeket, a lovakat, a majorr, a cigánysort, a cselédeker és a Hatvány család tagjait. Meglátogatja a Szentendrei Művésztelep lakóit, nag)" hatással van a fiatalokra (Barcsay Jenőre, Bálim Endrére). 1929-ben irr ismerkedik meg Módok Mária fesrővel. 1933-ban törvényesen is elválik Isolde Daigról, akit férje zsidó származása miatt zaklatnak a hitleri Németországban. 1940-ben Czóbel hazaköltözik Párizsból Magyarországra, a háború elől menekülve Szenrendrén telepszik le. A Czóbel házaspár a második világháború éveiben, így 1944-ben is Szentendrén él. Amikor Hatvány Ferenc festőt és családját már Sztójay Döme miniszterelnök mentesítő okirara sem védi meg zsidó származásuk miart, Hatvány Ferencer Czóbel bújtatja, náluk lakik Szentendrén szakállt növesztve, mint Czóbelék kerrésze. (Czóbelék anyagi helyzere nem engedi meg, hog)' kertészt tartsanak, báró Hatvány Ferencről megjelenése alapján senki sem hiheti, hog)" kerrész; a lényeg, hog)" Czóbel is, Hatvány is megmenekül.) Hatvány Ferenc megfesti Czóbel porrréjár. A háború után Hatvány előbb Franciaországba, majd Svájcba emigrál, leveleznek, kapcsolarban maradnak. Schönberger Armand ( Gal góc, 1885. április 2. - Budapest, 1974. november 4.) Nyolcgyermekes, szegény, Nyirra megyei zsidó családban született ötödik gyerekkénr. „Apám megkérdezre - emlékezerr a művész -, hog)" mi akarok lenni. Semmi válaszoltam. Ezzel azr akartam kifejezni, 21 hog)" szabadon akarok élni. Sikerük..." Sikerült szabadon, szegénységben leélnie 20 Stein, Gertrude: Alice B. Toklas önéletrajza. Budapest, Gondolat Kiadó, 1974,18. old.