Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)

ÉLET, TÉR - S. NAGY KATALIN: A képzőművészpálya mint asszimilációs lehetőség a 19. század végén, 20. század elején

- Goldschmied Lipór kritikus 1909-ben tett megállapítása pontosan jelzi: a zsidó származású művészek a 19. század végén, a 20. század elején magyar művészként dolgoznak, s nem jellemző műveikre a zsidó tematika. A nemzeti panteon neoklasszikus szobrait a zsidó Teles Ede, Kallós Ede és Ligeti Miklós készíti. A népi-nemzeti magyat festészet megteremrője a zsidó Bihari Sándor és Fényes Adolf. Harvany Ferenc maga is fesrő, jelentős műgyűjtő, Hatvány Lajos maga is író, a magyar irodalom bőkezű mecénása: méltó uródai a 19. század eleji, közepi nagy művészetpártoló ariszrokratáknak (Esterházyaknak, Fesrericseknek, Széchenyieknek, Grassalkovichoknak). A népi-nemzeti festők, szobrászok egyérrelműen magyarok, nemzeti elkötelezettségűek, műveikben látványosan tötekszenek a népi-nemzeti szemlélet vizuális megjelenítésére. Fényes Adolfról mondja 1935-ben Komor András a Magyar Zsidó Szabadegyetemen tarrott előadásában: „A magyar paraszrot emberi és magyar jellegzetességében senki magyar fesrő igazabban meg nem fesrerte, minr a zsidó Fényes Adolf."

5 Alább néhány élerpálya rövid bemurarása (a kér háború közötti szakasz nélkül, s csak az életpálya lezárásának körülményeiről).

6 5 Idézi: Telepy Katalin: Iványi Grünwald Béla. Budapest, Képzőművészeti Kiadó, 1985. 58. old. G S. Nagy Katalin; Emlékkavicsok. Holocaust a Fényes Adolf (Kecskemét, 1867. április 19. - Budapest, 1945. március 15.) Elete két törrénelmi dátumhoz kötődik, a modern Magyarország kér meghatározó időpontjához: a kiegyezéshez és a második világháború végéhez. Egy világos korszak szüleréséhez és egy sötét korszak zárásához. Családjának története szorosan összefonódik a magyar polgárosodás Történetével. Édesapja, Fischmann Sándor (1820-1879) kecskeméri főrabbi, akinek első ismert őse, a 18. században élt Lipsitz Ábrahám, Miskolcon negyven évig rabbi. Fényes Adolf apjának resrvére, Fischmann Feis is hírneves rabbi és hirszónok, Pozsonyban Tevékenykedik. Nagynénjének férje, Hirsch Márkusz óbudai, majd hamburgi főrabbi. Rokona Gerő Artila (1870-1916) költő, hírlapíró, műfordító. Egy másik rokona az Irinyi által feltalált gyufa gyárrója. Édesanyja Wahrmann Regina, akinek Óbudán született nagyapja, a pesti izraelira gyülekezer első rabbija, tankönyveket írt. Nagybátyja, Wahrmann Mór (1831-1892) 1869-ről az első magyar zsidó országgyűlési képviselő, aki hírlapi cikkeiben hirdeti, hog)'Ausztriától gazdaságilag független Magyarországot kell teremteni. Maga is több ipari vállalat megalapítója, a Budapesti Ipar- és Kereskedelmi Kamara elnöke, napilapokban harcol a zsidóság egyenjogúsírásáért a Pesti Izraemagyar képzőművészetben 1938-1945. Budapest, Glória Kiadó, 2006.