Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)

ÉLET, TÉR - KONRÁD MIKLÓS: Orfeum és zsidó indentitás Budapesten a századfordulón

rendelete arra köreiezre a mulatókat, hogy műsorukar félig magyar nyelvű számokból állítsák össze. 43 „Az új rendhez - olvashar­juk a budapesti állami tendőrség 1898-as jelenrésében - nagyon hamar hozzászokrak ezek a mulatóhelyek, s az állandó felügye­let és ellenőrzés hatása alatt lehető ponto­san be is tarrják." 44 Ahogy vesszük. Hozzá­szokni hozzászokrak, és be is tartották - a maguk módján. A német és jiddis nyelvű mulatók két órával korábban kezdték el az előadást, az üres teremben ásítozó pincé­rek előtt eljárszották a magyar számokar, hog)' mire megérkezik a közönség, kezde­tét vehesse a „valódi ' műsor. A külső nyomás olykor ennél közvetle­nebb formát öltött. 1901. december 12-én egyeremisták egy kis csoporrja, az újkonzer­vatív eszmékhez közelálló egyetemi Nem­zeti párt tagjai sorra járrák az idegen nyelvű mularókat, megzavarrák az előadásokat és követelték a Tulajdonosokról, hog)" magyar nyelvű számokat tűzzenek műsoraikra. 46 A siker azonban ekkor sem voir átütő. Másnap az egyetemisták újra körbejárrák a mulatókat. A Zöldfa urcai Belvárosi Mula­róban elégedetten látták ugyan, hog)" a tu­lajdonos, bizonyos Deuts, valóban áttért a magyarra. A felhevült fiatalok ezután átvo­nultak tizenegy felé a Tátra Mulatóba. Pi­cit meggondolatlanul. Bár a mulató kiraka­rában díszelgő hirderés szerinr naponta „high life" előadás várta a nagyérdeműt, 47 a Tárrába meglehetősen nehéz fiúk jártak. Ráadásul a tulajdonos tudta, hog)" aznap éj­jel az egyetemisták az ő kávéházában is szándékoztak tüntetni, és úgy döntött, a maga módján intézi el a dolgot. 48 Az ered­ményről a konzervatív Budapesti Hírlap tu­dósít: „Először négy hallgató menr be a mulatóba, majd néhány perc múlva nyolc, a kik azonban már nem foglalhattak helyet, mert Grüner Zsak kávés a következő német kiáltással támadt az if­jakra: - Ki ezekkel az antisémita kutyákkal. Üs­sétek és verjétek őket azzal, a mi kezetekbe akad. Erre a készeniétben tartott díjbirkózók, tüzilegények, pincérek, s mások rátámadtak a belépőkre, vasbottal, kancsukával, dákóval. Föl­kapták az asztalon lévő söröspalackot és gyújtó­tarrót s azzal hajigálták a magyar egyetemi ifjú­ságot, miközben a birkózók a földre teperték őket. Végre kijutottak a szabadba, megtépve, téli kabát és kalap nélkül." 49 Amint a Tátrába aznap este kirendelt ügyeletes rendőrriszt hivatalos jelentésé­ből kiderül, Grüner és alkalmazortai igen­csak fel voltak paprikázva: „Általában úgy ő, mint személyzete, még a rendőri közbe­lépés után is lökdöste és ütlegelte a bejött 43 A Budapest tő- és székvárosi állami rendőrség 1897. évi működése. Budapest, Rózsa Kálmán és Neje Könyvnyomdája, 1898. 234, old. 44 A Budapest fő- és székvárosi állami rendőrség 1898. évi működése. Budapest, Rózsa Kálmán és Neje Könyvnyomdája, 1899. 200. old. 45 Nagy Endre: A kabaré regénye. (1935) Budapest, Palatinus, 2000.11. old. 46 Nagy József: Magyar keresztény ifjúság. Budapest, 1902, 91. old.: A német lebujok. In: Budapesti Hírlap, 1901. december 13.1. old, 47 Tarján Vilmos: Pesti éjszaka. Budapest, A szerző kiadása, 1940. 45. old. 48 Elvert kuruckodó joghallgatók. In: Pesti Hírlap, 1901. december 14.10. old. 49 Magyar szó az énekes kávéházakban. In: Budapesti Hírlap, 1901. december 14. 6. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom